LANTOS, (1)
LANTOS, (1), (lant-os) mn. tt. lantos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Lanttal ellátott, kinek lantja van. Lantos hangművész, zenész. Lantos leány. 2) Különösen ki lant mellett énekel, dalol, nevezetesen oly költő, ki alanyi (subjectiv) érzelmeket dalokban, énekekben stb. fest vagy énekel. Lantos költő. Hasonlóan ide vonatkozó költői müvek. Lantos versek, költemények. Lantos költészet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
