LUCSK
LUCSK, (lucs-k v. lucs-ok) fn. tt. lucsk-ot, harm. szr. ~a. Olyféle, kivált tisztátalan nedv, pl. moslék, csáva, sárvíz, mely a ruhára locsog, s azt csunyává, mocskossá teszi. A nevezőesetben könnyebb kiejtés végett: lucsok. Egy értelmü vele: lust. A k vagy olyan toldalék, mint a viaszk, tövisk, taraczk, pilinczk szókban, vagy pedig ok képző, minthogy lucsok önállólag is divatozik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
