NEGÉD
NEGÉD, (neg-éd) fn. tt. negéd-ět, harm. szr. ~je v. ~e. Oly kevélység vagy rátartás, mely némi kitünő tulajdonságon, elsőségen alapúl, milyenek a szépség, gazdagság, tudomány, születési rang, s mely bizonyos tiszteletet igényel és követel. Szelidebb jelentésü, mint a másokat lenéző gőg, de kevesebb nemes érzelemmel vegyült, mint a jó értelemben vett büszkeség.
„Az doctorok es ott lőnek,
És ők erről nagy negédet tőnek.“
És ők erről nagy negédet tőnek.“
Katalin verses Legendája.
Alapfogalom e szóban a nagyratartás, s némi fenhéjázás, minél fogva ne v. neg gyökét azon ne gyökü szókkal hasonlíthatjuk öszve, melyek valami nagyot, magasat, nagyra, magasra emelkedést jelentenek, milyenek a nevel, nevelkedik, (nő elemezve ne-ő) továbbá vastag hangon a nagy, nád, és a magasságot, felhatást jelentő on, ěn, ön ragok. Az arabban is kebir, kibir am. nagy és kevély. Ezek szerént a ne gyökből lett neg elavult ige, mint nyö gyökből nyőg, no-ból no-g-at. A g t. i. mint gyakorlatos igeképző az emelkedésnek, magasodásnak folytonosságát jelenti, s ne-g am. magasodik, emelkedik, valamint nyög am. folytonos nyö hangot ad, zúg folytonos zu hangon szól. A neg elavult igéből lett neget elvont főnév, s ebből némi módosítással negéd. Hogy a d és t végbetűk előtt a rövidhangzókat a nyelvszokás gyakran megnyujtja, tanusítják azt a garad garád, fuvat fuvát, korczolat korczolát, korlat korlát, szemet szemét stb.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
