NÖVENY
NÖVENY, NÖVÉNY, (nö-v-ény) fn. tt. növény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Természetrajzi ért. mindazon testek, melyek részint táplálásukra, részint szaporításukra szükséges életszervekkel ellátvák, azonban önkéntes mozgásuk nincsen és érzéketlenek, s gyökerök által többnyire álló helyökhöz – talaphoz – tapadnak, s ezekben különböznek lényegesen az állatoktól. E nevezet alatt értetnek valamennyi fák, cserjék, füvek, mohok, gombák stb. s öszvesen az úgynevezett növényországot képezik. Hegyi, vizi, szárazföldi növények. Hideg, meleg égalji növények. A növényeket seregekre, nemekre, fajokra osztályozni. A növény lényeges részei, vagyis szervei kétfélék: 1) elemiek, 2) ezekből öszvetettek. Az elemiek a) a sejtek v. sejtecsek, b) az edények. Öszvetettek A) Külsők; legkülső a hám, mely a növény minden részét, a bibe kivételével, beborítja, a kéreg külső rétegén terülvén el, a honnan köznyelven ez is, külső szervnek mondatik; egyébiránt a külső szervek vagy a) táplálatiak, ú. m. a gyöktörzs és levelek; vagy b) szaporítók, ú. m. a rügy, hajma, gumó (v. csucsor), lencséke; c) nemzők a virág és gyümölcs. B) Belső szervek a) tudományos nyelven a kéreg (cortex, Rinde), b) a háncs (liber, Bast), c) a sziács (alburnum, Splint), d) a geszt (lignum, Holz), e) a bél, (Medulla, Mark). Nem lényeges szervek a) a gyámok v. támaszok (fulcra v. fulcimenta), mint a kacs (cyrrhus), butyka (ampulla), kapasz (alligator); b) a fegyverek (arma) szurós részek, mint a fulánk (aculeus), tövis (spina), tollász v. szálka (arista); c) öltözékek, a hám nyulványai, mint a fanok v. szőrök (pili), serték (setae), bökőczék (murices), mirígyek (glandulae), bibircsók (verrucae), toldványok (appendices) stb.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
