ORMÓ
ORMÓ, (or-m-ó) fn. t. ormó-t. Valaminek kiálló kidudorodó teteje. Hegynek, háznak ormója. Káposztafejnek ormója, közép kiálló része. Bodrogközben Mindszenti szerént a hidas vagy zselyép (zsilip?) oldala, mely azoknak is fölfelé álló részét teszi. Gyöke a magasat jelentő or, törzsöke orm v. orom; s képzésére nézve mint a koszmó, kajmó, gajmó, zuzmó szók. Kettős alakja van, ú. m. ormó és orom. L. OROM.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
