OSZLAT, (1)
OSZLAT, (1), (osz-ol-at) áth. és mivelt m. oszlat-tam, ~tál, ~ott, par. oszlass. Eszközli, hogy a tömegben együtt volt részek egymástól elváljanak, különböző irányban elszéledjenek. Fegyveres kézzel eloszlatni az öszvecsoportosult lázadókat. Szétoszlatni a gyülés tagjait, a hadsereget. A nap sugarai oszlatják a ködöt, a fölszél oszlatja a felhőket. Bizonyos szerek által a daganatot, csömört eloszlatni. Átv. ért. a kedélynek borús állapotát, vagy az ész homályát elűzi. Gondot, bút, bánatot, szomorúságot borral oszlatni. Kétséget oszlatni. Valamely történeti kérdés nehézségeit, homályait eloszlatni.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
