ÓDA
ÓDA, fn. tt. ódá-t. Az eredeti hellen ωδη értelmében am. ének, éneklés. Különösen mélyebb érzelemből fakadó, s magasabb szárnyalásu lantos költemény (zengzet, zengemény?), melynek sajátnemü alakot adtak a hellen, és római költők. Pindar és Horátz ódái. Sappho, Alkaeusz módjára irt ódák.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
