POLYVA
POLYVA, fn. tt. polyvá-t. Általán a füvek, különösen gabonanemüek magvait takaró burok, mely cséplés, nyomtatás, ütésverés, dörzsölés stb. által a magról lehúll. Búza-, rozs-, árpa-, zab-, széna-, majoránnapolyva. Szórás, rostálás, pelelés által polyvától megtisztítani a gabonát. A polyvát elviszi a szél. Az arany tüzben tisztúl, a polyva megég. (Km.). Polyvával kevert agyagból faltapaszt gyúrni. A növénytanban különösebben a pázsitfűvek virágát kivülről takaró szerv. (Gluma). Szélesb. ért. a száraz füveknek letöredezett apró hulladékai, melyektől különbözik az öszvezuzott fűszárakból álló törek.
A polyva tájdivatosan pelyva, mint golyva gelyva. Alapértelménél fogva, mint magtakaró burok gyökre nézve megegyezik a pólya s rokon a bula, bulái, bulázó, vagy bulya, bulyál, bulyázó szókhoz. Egyezik vele a csagataj bolga, latin palea, és szláv pleva, pljéva, plezi. V. ö. ONDÓ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
