PUHANCS
PUHANCS, fn, tt. puhancs-ot, harm. szr. ~a. Heves megyei tájszó, mely kisbérest, ostorost jelent. Máskép: pohonics. Ha a szlávoktól átvett szó, akkor betü szerént a po-honit (hajtani) öszvetett szó értelménél fogva am. hajtó; ha pedig mint palóczos vidéken divatos, a ,puhan’ szótól származtatható, akkor puffantó-féle jelentése van, aki t. i. ostorral szokott puhantani, vagy pufogatni.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
