SÜRÖG
SÜRÖG, (sür-ög) gyak. önh. m. sürög-tem, ~tél, vagy sürgöt-tem, sürgöt-tél, sürg-ött, htn. ~ni v. sürg-eni. Bizonyos tevékenységet gyakorolva, vagy valamiről gondoskodva frisen ide-oda jár-kel, mozog, forog. A fris gazdasszony, a dolgos leány sürög forog. A vendégek körül sürögnek a pinczérek.
Egy jelentésü vele ürög v. irěg azon finom különbséggel, hogy amabban az s előtét a gyors v. fris mozgásnak hangját is kifejezi. Alapfogalomban egyezik vele azon ir gyök, melyből iram, iramlik, s v előtéttel virgoncz származik. Ide tartoznak fireg, fürög, fürge is. V. ö. SÜR, SIR.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
