SUSKA
SUSKA, (sus-ka) fn. tt. suská-t. 1) A székelyeknél am. valaminek tokforma héja, hüvelye, pl. fenyű suskája, azaz, toboza, mely a magvakat rejti. „Az elvágott vagy megsebzett ujjat ahhoz szabott suskába kötik, amíg meggyógyúl.“ (Szabó Elek) Egyezik vele a kukoricza héját jelentő, s Mátyás földön, Barsban, Hontban divatos sustya. 2) Elpuhult erkölcsü, mely értelemben rokon hozzá susnya.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
