SZAKADAT
SZAKADAT, (szak-ad-at) fn. tt. szakadat-ot, harm. szr. ~a. 1) A szakadásnak eredménye, végrehajtott állapota. „És a szakadat (scissura) nagyobb leszen.“ (Münch. cod. Máté. IX.). Különösen párt, vagy felekezet, melynek tagjai az egésztől elváltak. Egyébiránt, ámbár nem szabatosan, e szó helyett a mai nyelv szakadás szót használ (l. SZAKADÁS), holott oly különbség van köztök, mint pl. gondolás és gondolat, eredés és eredet s több mások között. 2) A székelyeknél am. szünet. (Kriza J.). Általában is szakadatlan, szakadatlanul am. szüntelen, szüntelenül.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
