ÜRŰL
ÜRŰL, (ür-űl) önh. m. ürűl-t. Mondjuk teli, megtöltött, rakott akármiféle tárról, midőn tartalma fogyásnak indul, kevesbedik, eltünik. Ürülnek a boros hordók, ha csapra ütik. Ürül az erszény, ha elköltjük belőle a pénzt. Ürül a pincze, pajta, kamara, hombár. Ürűlnek a kancsók, palaczkok, poharak stb. Kiürűl, megürül. Állati tevellésre vonatkozva, ürűl az ember, vagy más állat, illetőleg vég bele, húgyhólyaga, midőn szükségét végzi.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
