ÜSZÖG
ÜSZÖG, (üsz-ög) fn. tt. üszög-öt, harm. szr. ~e. Túl a Dunán 1) Izzó tűzzel égő test, pl. fa, kőszén, kanócz, eleven szén. Más kiejtéssel: üszök, v. üszk. 2) Átv. némely növények, különösen gabona magok kóros állapota, midőn mintegy égetteknek, kormosoknak látszanak. T. i. az ily magvak megfeketülnek, s fölpuffadva toklászaikból kidudorodnak. Kukoriczaüszög, búzaüszög, rozsüszög v. anyarozs stb. Üszög a fákban, midőn húsaik a bél vagy ágy nevezett szék körül megfeketülve elrohadnak. 3) Emberek, s más állatok betegsége, mely tűz gyanánt elharapódzik, s a meglepett részeket gyúladásba hozza. Forró üszög, midőn a lágyrészek rohadni kezdenek. (Gangraena). Fekete üszög, melytől az illető részek megfeketülnek. (Sphacelus). Csontüszög, májüszög stb. Mátyus földén gúnyosan mondják megesett leányról, midőn még a viselősség alig látszik rajta, hogy: üszög van benne. A Tisza vidékén az ,üszög’ és ,űszök’ szókat meg szokták különböztetni, s emez alatt csak az 1-ső pont, amaz alatt csak a 2-ik és 3-ik pontok alatti jelentéseket értik. Szabó Dávid ezen mondatában is: „Még üszögében van a munkám, azaz készítetlen, egészen ki nem dolgozott“ üszköt kell érteni, azaz „üszkében van.“ Ugyanő nála: „Még hamvas, még üszögös“ am. még üszkös; még hamvában van. Az ,üszök’ ragozása is némileg, különböző, mert ennek tárgyesete: üszköt a harmadszemélyi raggal: üszke.
Mind alapfogalomban, mint hangban rokonok vele az égésre vonatkozó izz, izzó, zsizsi, siseg, sisereg, mint az égő testnek hangját utánzó szók. Rokonnak tekinthető a mongol iszü (korom, francziául: suie, suie fine de la fumée ou des vapeurs d’ une chose qui brûle.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
