ZARÁNDOK
ZARÁNDOK, fn. tt. zarándok-ot, harm. szr. ~a. Széles ért. gyalog utazó, országokat járó idegen. Szükebb ért. bucsús szent helyeket látogató jámbor utas. Rómába, szentföldre utazó zarándok. Hajdan jelentette magát a bucsujárást, vagy utazást is, honnan, Molnár A. szerént: zarándokot jár = peregrinatur. Hangváltozattal: szarándok, a Müncheni codexben: 
arandok (a 
néha 
= sz): „Ten magad jéruzsalembeli arándok vagy“ (Lukács. XXIV.). A Bécsi codexben arandok némberi am. szarándok nő (Rúth. III.). – Gyökben hasonló hozzá a Sándor I. által följegyzett szara bora, azaz járókelő, bujdosó, világkerülő; zalán-bol szóban pedig az egész zarán- törzs benfoglaltatik. Idegen nyelvekre támaszkodva a zar v. szar gyökkel teljesen egyezik a szanszkrit szar gyök, mely am. ire, incedere, progredi; és rokon hozzá a szintén szanszkrit szal gyök, mely am. ire (Bopp F.). Továbbá rokonok hozzá arab-persa nyelven szafar am. iter, profectio (Vullers); arab nyelven: szejr das Einhergehen, Reisen (Zenker); héber nyelven: súr ivit, profectus est. (Eichorn, Winer). – Döbrentey Gábor képeztetésre nézve hasonlónak tartja az ajándok v. ajándék, nyomdok, szerdék, hálánféle, növendék s több más szókhoz. (Régi M. Nyelvemlékek. III. K. 344. 1.), Dankovszky felhozza a szarándok szónál a sztrannik szót, s ezt illir és orosznak mondja, de Miklosich erről hallgat, mint a Dankovszky munkájában eléjövő számtalan más szóról is, melyekre nézve tehát az utóbbi munka. megbízható forrásul nem tekinthető.
arandok (a néha = sz): „Ten magad jéruzsalembeli arándok vagy“ (Lukács. XXIV.). A Bécsi codexben arandok némberi am. szarándok nő (Rúth. III.). – Gyökben hasonló hozzá a Sándor I. által följegyzett szara bora, azaz járókelő, bujdosó, világkerülő; zalán-bol szóban pedig az egész zarán- törzs benfoglaltatik. Idegen nyelvekre támaszkodva a zar v. szar gyökkel teljesen egyezik a szanszkrit szar gyök, mely am. ire, incedere, progredi; és rokon hozzá a szintén szanszkrit szal gyök, mely am. ire (Bopp F.). Továbbá rokonok hozzá arab-persa nyelven szafar am. iter, profectio (Vullers); arab nyelven: szejr das Einhergehen, Reisen (Zenker); héber nyelven: súr ivit, profectus est. (Eichorn, Winer). – Döbrentey Gábor képeztetésre nézve hasonlónak tartja az ajándok v. ajándék, nyomdok, szerdék, hálánféle, növendék s több más szókhoz. (Régi M. Nyelvemlékek. III. K. 344. 1.), Dankovszky felhozza a szarándok szónál a sztrannik szót, s ezt illir és orosznak mondja, de Miklosich erről hallgat, mint a Dankovszky munkájában eléjövő számtalan más szóról is, melyekre nézve tehát az utóbbi munka. megbízható forrásul nem tekinthető.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
