Abszorpciométer,
Abszorpciométer, Bunsen-től (1855) szerkesztett készülék a gázak folyadékoktól való elnyelésének meghatározására.
Bunsen abszorpciométere
(1. ábra).
Bunsen abszorpciométerének (L. az 1. ábrát) leglényegesebb része beosztással ellátott, ismeretes ürtartalmu, egyik végén beforrasztott üvegcső, amelyben az oldhatóságára nézve megvizsgálandó gázt higany felett lemérjük, azután a feloldott levegőtől megfosztott folyadékot bocsátjuk hozzá. Ezen csövet egy bővebb üvegcsőbe teszszük, amelyben higany és víz van, továbbá kis termométer, amely a víz hőmérsékét megmutatja. A folyadékot addig rázogatjuk a gázzal, míg az a gázzal telítve van. Most a visszamaradó gáz térfogatát leolvasva, a gáz nyomása s a folyadék térfogata tekintetbevételével az abszorpció koefficiens kiszámítható. Igen szabatos készüléket szerkesztett ujabban (1890-ben) Winkler Lajos budapesti vegyész. Winkler A.-e (L. 2. ábra) mintegy 2000 cm2 térfogatu üveggolyó, melyhez kétszer meggörbített tág üvegcső van forrasztva; a berendezés főelőnye a tökéletes légzárás, vagyis az, hogy az abszorpciónak alávetendő gázból semmi sem illanhat el és levegő sem hatolhat hozzá.
Winkler abszorpciométere
(2. ábra).
Az A. nagy vizfürdőbe van helyezve, melynek hőmérséklete tetszőlegesen szabályozható és pontosan mérhető. Készülékével eddig a hidrogén, oxigén, nitrogén, szénoxid s nitrogénoxid vízben való oldhatóságát határozza meg, 0 és 80° közötti hőmérséki fokokon. A bánásmódra vonatkozó utasításokat l. Winkler «A gázok oldhatósága vízben». Mathematikai és Természettudományi Értesítő 75. és köv. lap.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
