Acélmetszet,
Acélmetszet, sík ábrázolásnak sokszorosítása acéllemez által. Charles Heath nevü angol találta föl 1820-ban. Angolországból csakhamar elterjedt egész Európában és a XIX. század első felében nagyon kedvelték, noha művészetileg soha sem tartották sokra. Az A. a következőképen készül: Az acéllemezt v. dúcot dekarbonizálják, azaz a benne levő szénrészeket eltávolítják, aminek következtében annyira meglágyul, hogy a rajzot sokkal könnyebb beléje vésni, mint a rézlemezbe. Egyébként a rajzot az acéllemezbe éppen úgy vésik be azzal a különbséggel, hogy a véső helyett a tűt ritkábban és kevesebb sikerrel használják. Miután a rajzot bevésték, a lemezt kémiai úton ismét megkeményítik. A bevésett rajzot ezután átviszik egy másik acéllemezre s pedig úgy, hogy egy szintén puhított acélból való hengert erős nyomással végig hengergetnek rajta. Ekként a lemezbe bevésett vonalak mélyedéseibe benyomódik a henger puhított acélja és fölszinén kiemelkedő vonalak képezik a rajzot. Ezután a hengert szintén megkeményítik és a rajta levő rajzot ismét puhított acéllemezre viszik át, melyet ezután közönséges eljárás szerint papirra lenyomnak. Az ábrázolást ekként számos példányban sokszorosíthatják; a tízezredik lenyomat semmiben sem különbözik az elsőtől. Ebben áll az A. előnye a rézmetszettel szemben, melylyel azonban művészeti tekintetben nem mérkőzhetik. Mióta föltalálták a galvanoplasztikát, melynek segélyével a metszett rézlemez után is készítenek dúcokat és mióta a rézlemezeket is acélozzák, az acélmetszet egészen fölöslegessé vált és idejét multa. L. Rézmetszet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
