Állomás,
Állomás, 1. Á. v. pályaudvar (Station; Bahnhof, gare, station). A vasutak ama helyei, hol a személy-és áruforgalom lebonyolitásához szükséges kezelést végezik. Céljuk szerint vannak: I. Személypályaudvarok (központi [északi] személypályaudvar Budapesten), amelyek nagyságuk szerint a) állomások, v. b) megállóhelyek lehetnek, egyszerü váróhelyiséggel; továbbá II. Teherpályaudvarok (józsefvárosi [keleti] pályaudvar Budapesten), az áruforgalom lebonyolítására. Ezeknek kiváló válfajai a szénrakodó Á.- ok és a part (dunai teherpályaudvar Budapesten), vagy kikötői (fiumei pályaudvar) Á.- ok. III. Végre vannak tisztán kezelési célokra épített; a) kizárólag a vonatok találkozására szánt kitérő állomások és b) rendező pályaudvarok (Rákos). Természetesen csak a nagyobb forgalmi gócpontokon vannak szétválasztva és a pályaudvarok nagy részét (nyugati pályaudvar, és a ferencvárosi pályaudvar Budapesten) egyformán használják a személy-, valamint az áruforgalom lebonyolítására.
Minden személypályaudvaron van a személy- és podgyászforgalom lebonyolítására szánt helyiség. Ezek rendszerint az irodákkal egy épületben az u. n. állomási, vagyis felvételi épületben vannak egyesítve (l. Felvételi épület). Ezenkivül vannak fedett csarnokok (Szolnok, Püspök-Ladány), továbbá a gyorsáru, gyakran a postakezelésére szánt épületek. A teherpályaudvarok építkezése már sokkal változatosabb, amennyiben az előforduló tömeges árúk nemei és kezelésük szerint vannak áruraktárak, különböző rakodók (homok-, ágyu-, petroleum-, barom- stb. rakodók) széncsusztatók, gabonaszínek. Rendesen ez Á.-okon helyezik el a kocsik és lokomotivok legnagyobb részét is az erre a célra épített kocsi- és mozdonyszinekben és itt vannak a kocsimosó berendezések is. Vizállomás egyiken sem hiányzik.
A kezelési célokra szánt Á.-okon a fősúlyt nem a magas építményekre, hanem á vágányberendezésekre fektetik (l. Vágány). Elhelyezésük és a vágányok elrendezése szerint az Á.-okot szintén több osztályba sorolják. Nevezetesen van fej-Á. és átmenő Á. Fej-Á. az, melyen a vágányok nem haladnak át, a vonatok tehát további utjokat csak a vonat mozdonyának átállításával folytathatják. Ezeket az Á.-okot külsőleg is jelzik a felvételi épületek csarnokai a homlokfal beépítésével, minek következtében a csarnokokon a vonatok nem futhatnak át. Ilyen fej-Á. hazánkban a budapesti központi (északi) személy-, nemkülönben a nyugati pályaudvar. Az átmenő, átfutó Á.- okon, a vonatok eredeti elrendezésükkel folytathatták utjokat, miként az Magyarország legtöbb állomásán látható. Elhelyezésük szerint megkülönböztetik: a végső, közbenső, csatlakozó, elágazási; továbbá a külföldi, belföldi, határszéli, kilépő és közös határállomásokat. Ez utóbbiakban mindkét szomszédos állam saját tisztviselőivel végezteti a szolgálatot.
Az áru forgalom tekintetéből megkülönböztetik: az átadó, átrakó, átrovatoló, feladó, kirakó, köztári, küldő, mázsáló és származó állomásokat. Az állatszállítás tekintetéből marharakodó, etető és itató, végre fertőtlenítő állomások. Az utazó közönséget kiválóan érdeklik az átszálló, csatlakozási, cserélő, étkező és nyári állomások. A vonatforgalom szempontjábólmegemlítendők: az ellenőrző, intéző, irányító, kenő, keresztező, menesztő, rendelkező, szerelő, találkozó, továbbító, vonatrendező és vízállomások. Végül még megemlítendők a szabad és zártbejárata állomások.
2. Közhasznosságu intézmények telepei, minők p. csend- vagy rendőrségi, időjárást ma figyelő, mentő egyesületi gazdasági, gépkisérleti Á., meteorológiai Á., gazdasági növénytermelési Á., vegykisérleti, vetőmagvizsgáló stb. állomások.
3. A hadsereg valamely alkotó részének kijelölt tartózkodási helye. L. Helyőrség és Várőrség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
