Audh
Audh (Oude), Elő-Indiában a brit ÉNy-i tartományoknak része, a Gangesz és Nepál közt, ter. 62,093 km2. A. síkság, amelyet itt-ott takarnak alacsony halmok. Főfolyója a hajózható Kauriali (Gogra), amely Ny-ról K-re foly és fölveszi a Rapti-t; a föld öntözésénél nagy szolgálatokat tesz még a Gumti. Az évi közepes hőmérséklet 25° C.. az évi átlagos esőmennyiség 710,960 mm. A terület 5%-a művelés alatt áll; főképen rizst, búzát, olajos növényeket, pamutot, indiai mákot és indigót termesztenek rajta; 1400 km2 erdős vi dék. A lakosság (1881) 11.400,000, túlnyomó része (7/10) hindu és mohammedánus. A legmagasabb angolhatóság az ÉNy-i tartományok kormányzója. 4 kerületre, minden kerület 3 járásra van beosztva. A főhely Lakhnau; rajta kivül 13 városnak van 10,000-nél több lakosa.
A., vagy mint Manu törvénykönyve nevezi, Pancsala az índiai ó-korban virágzó királyság volt. A VII. században Kr. e. Buddha és tanítványai prédikáltak itt és lakóit nagyrészt megtérítették. 1193-ban a mohammedánus uralom alá került és a Delhii nagy mogul birodalmának volt része mindaddig, míg ez meg nem dőlt. 1760-ban önálló fejedelemség lett; 1780-ban már az angol keletindiai társaság a radsát adófizetőjévé tette: Mohammed Ali (1837-42) kormánylata alatt A. békét élvezett, de utódai, Amdsad Ali és Vajid Ali csak élvezeteiknek éltek és A.-ban gyakran dúlt polgárháború. E miatt az angolok 1856. januárban Outram generális vezérleté alatt Lakhmauba hadat küldöttek; s mivel a radsa országát magas évi fizetés fejében sem akarta átengedni, lord Dalhouse, az angol főkormányzó febr. 8-án az országot az angolok birtokaiba kebelezte. A lakosság ezt közönyösen fogadta, de nagy volt az ingerültség, midőn az angol tisztviselők az A: i nagybirtokosoknak, a talukdaroknak adóját, velök szóba sem állván, önkényesen szabályozták és birtokaik felét a falusi lakosoknak ítéltek oda. E miatt az 1857-iki katonai fölkelés (l. Kelet-India) A.-ban rendkivüli hevességgel tört ki. A lázadás elfojtása után a teljes béke helyreállítása végett lord Canning 1858. márc.-ban az 1856-iki intézkedést visszavonta és az adószabályozás végett a talukdárokat Lakhmauba tanácskozásra hivta össze, ahol teljes megegyezés jött létre az alkudozók közt. (V. ö.: C. Irwin, The garden of India. History and affairs of A. London 1880.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
