Bács,
Bács, 1. nagyközség Bács-Bodrog vármegyének hódsági járásában, a Mosztonga mellett, nagy erdőség között, (1891) 4504 német, szerb és magyar lakossal, kik jó vörös bort és sok gyümölcsöt termesztenek. Egykor nevezetes város volt, melytől a vármegye nevét vette; 1092-ben Szt. László érsekséget alapított itt, mely azonban csak három érseket számlált, mert II. Béla alatt a kalocsai püspökséggel egyesíttetvén, az érseki cím az utóbbira szállott. A bécsi ispánság első nyomait III. Béla király alatt (1173-1196.) találjuk; 1267-ben István királyi herceg a maga várának nevezte. II. Ulászló 1494-ben városi rangra emelte, s polgárait a fő- és alispánok törvényhatósága, úgyszintén a vámfizetés alul is fölmentette. II. Lajos 1518-19-ben itt tartott országgyülést. B. a mohácsi csata után a törökök kezére került, de 1677-ben véres küzdelem után visszafoglaltatott. 1703-ban Rákóczy hadai ostrommal vették be és felgyujtották, utóbb pedig a császári hadak végképen lerontották a mosztongai mocsár mellett fekvő várat, mely hajdan az érsekek lakhelye volt, azóta pedig romban hever. Jelenleg a kalocsa-pécsi esperesség, az újvidéki gör. kel. püspök káptalanjának székhelye s van Kapisztránról nevezett szt. Ferencrendi szerzetház, mely hajdan a templáriusoké volt. Kaszinó, többféle egylet, postahivatal. - 2. B. kisközség, Kolozsm. nádasmenti j.-ban, (1891) 1126 magyar és oláh lakossal; vasúti megálló. Hozzátartozik Bácstorok (l. o.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
