Bakabánya
Bakabánya (Pukane), nagyközség, azelőtt sz. kir. bányaváros Hontmegye báti j.-ban, (1891) 675 házzal és 3186 túlnyomóan tót (csak 50 magyar) lakossal. Selmectől 2 órányira, katolikus gimnáziummal, ipariskolával, 5,15 hektár bányamértékü aknái, melyekben egykor sok aranyat és ezüstöt találtak, most már kimerültek s 1891. mindössze 300 kg. arany- és ezüstércet. termeltek 150 frt értékben; kén- és vasrészekből álló ásványos vize kellemes izü, golyva és görvély ellen hathatós gyógyszer. B. Baka név alatt már a garam-szt. benedeki apátság 1075. alapítólevelében említtetik; 1321. már királyi bányatelepítvény volt s városi jogosítványait valószinüleg már Róbert Károly királytól nyerte. Zsigmond király korában az alsó-magyarországi bányavárosok szövetségében mint önálló tag foglalt helyet s ezekkel együtt engedtetett át Borbála és a későbbi királynénak és lett részes a szövetséges városok jogaiban és privilégiumaiban. Gót izlésü temploma 1510-ben épült. A várost 1569. kőfalakkal kerítették be, melyek 1578-ban kijavíttattak. Bocskay, Bethlen, Rákóczy és Tököly alatt sokat szenvedett e város s a törökök 1654. be is vették. I. Lipót 1686-ban szabad kir. város rangjára emelte. A város jelentékeny kádáripara ujabban hanyatlott. V. ö. Venzel Gusztáv Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest 1880.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
