Bási,
Bási, törökös kiejtéssel bász, a «bás» szónak, mely fejet jelent, harmadik személyragos alakja. Egymagában nem fordul elő, hanem csak összetételekben, még pedig mint az összetétel utórésze. Ilyen p. a jüz-bási százados, szószerint: száz feje, bin-bási ezredes. Oda-bási-nak nevezik a vendéglőst és a janicsároknál azt a katonát, aki az egy szobában lakó katonák feje, főnöke. Ugyancsak ide tartozik a bási-bozuk is, mely szószerint azt jelenti, hogy «feje rontott» vagyis akinek nem katonai, hanem polgári süveg van a fején. A mai nyelvben minden polgár ember bási-bozuk, régebben a katonaság egyik csapatját is ennek nevezték. E szó népetimologikus változata van meg a magyar harámbasa (haramiavezér) és szubasa (rendőr) szókban is, melyek utórésze eredetileg bási volt. L. Magyar Nyelvőr 1892. évf. utolsó füzetét.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
