Betünemek
Betünemek, a nyomdászatban a fémből öntött különböző vésetü és nagyságu betük, melyeket a nyomtatáshoz használnak. Különbözők 1. nyelv, 2. nagyság és 3. alak vagy véset szerint. A különböző nagyságok bármely nyelvhez alkalmazhatók, alakjuknak és vésetüknek azonban határ van szabva. Ha valamely nemzet különös jellegü betüket használ, úgy ezeket e nemzet szerint nevezik. A magyar B. antiqua (l. o), a német B. fraktur (l. o) néven ismeretesek. A román népek, horvátok, tótok antiqua betükkel nyomtatnak. Az antiqua egyik másodrendü neme a kurziv (l. o). Általánosságban az antiqua és fraktur B-t különböző betük szerint osztályozzák, melyek könyv-, dísz-, cím- és falragasz-betüknek neveztetnek és az előbbieket inkább könyvek-, a dísz- és cimbetüket finomabb munkákra (l. Akcidencia), mint könyvcimek, borítékok stb. nyomására használják, míg a falragasz-betük már nevükkel elárulják céljukat. A dísz-, cím- és falragaszbetük alakja éppoly változó, mint elnevezésük, sőt a nevek sem mindig egyenlők, habár mint B. azonosak is, mert a különböző országok betüöntői, ha vésetük alig tér is el egymástól, más-más nevekre keresztelik azokat; csak néhányat említve: az általánosan ismert latin (antiqua) jellegü egiptien, groteszk, kőirás (block) elnevezésüek, vésetük-, szélességük- vagy kessenységükben azonosnak
2. ábra. Siemens-Halske betümutatós táviró-gépe
hagyva, majdnem minden betüöntő által más-más néven árusíttatnak. A közönséges irás- és rondirás-betük az utolsó két évtized alatt annyira elszaporodtak különféleségükben, hogy jelenleg mindazt, amit eddig csak kőnyomással és rézmetszéssel lehetett nyomtatni, a könyvnyomtató sajtóval gyorsabban, olcsóbban és sok esetben szebben is lehet
3. ábra. Wheatstone betümutatós táviró-gépe
előállítani. A betük nagysága, vagyis a betütörzs (l. o) hazánkban a francia pontrendszer elterjedése előtt csakis névvel jelöltetett, mely nevek eredetét kikutatni nem mindig sikerült. A fraktur másodrendü nemei a különböző alaku gót betük, melyek a középkori barát-irásból eredtek; valamint az u. n. Schwabacher, kerekded, az antiquához formálódó frakturbetü, mely Németországban a nyomdászat feltalálása után néhány évvel (1467 körül) jött használatba és sokáig nyomtattak vele. E betü ujabban divatosabb formában vésetett, de régi jellegében is árulják s könyvek nyomtatására sok esetben használják. Az antiqua és Schwabacher egyik közbenső neme a Middolin volt s mint dísz- és kitüntető betü jó szolgálatot tett, azonban a Schwabacher szebb formában való felujítása folytán teljesen háttérbe szorult. A B. elnevezései (megfelelő nagyságu betükből szedve) a következő:
Következnek még nagyságuk szerint: Tercia (16 pont), Text (20), Két cicero (24), Két mittel (28), Három cicero (36), Két text (40) Négy cicero (48), Öt cicero (60) Hat cicero (72). Franciaországban kizárólag a pont elnevezést használják (corps 3, corps 4 stb); ott a betük nevei: Diamant (3), Sédanoise (4), Parisienne (5), Nonpareille (6), Mignonne (7), Petit-texte (71/2), Gaillarde (8), Petitromain (9), Philosophie (10), Cicéro (11), Saint-Augustin (12 és 13), Gros-Texte (14), Gros-romain (15 és 16) stb. Angolországban most honosítják a pontrendszert de azért az egyes B-et névvel jelölik: Diamand, Pearl, Ruby, Nonpareil, Emerald, Minion, Brevier, Bourgeois, Long Primer, Small Pica, Pica, Englisch, Great Primer, Paragon stb. A dísz- és cimbetük nevei a Magyarországban használtaktól teljesen elütők és az ezek nagyságára vonatkozó szabályok sem oly pontosak, mint nálunk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
