Campania
Campania (lat. ) a. m. síkság, hajdan vidék Itália nyugati partján; magába foglalta azt a síkságot, mely a Massicus hegységtől Sorrentum (Sorrento) félszigetig terjed s amelyet ÉNy-ra Latium, ÉK-re Samnium és DK-re a picentinek vidéke környezett. Körülbelől a mai Napoli és Caserta tartományok. A Mons Massicus tövében terjed el, a jó borairól hires Falernus ager, Capuatól É-ra a Mons Tifata Diana templomával. A vidéken átmenő folyók közül a legjelentékenyebb volt a Volturnus (Volturno) - a kisebbek: Clanius (Lagno) és Sarnus (Sarno), mely utóbbi közelében állt Pompeji. Tavai közül felemlítendő a Lacus Avernus (Lago di Averno). C. termékeny vidék volt gabonanemüekben, borban állattenyésztésben és pompás halakban ugyanazért a rómaiak C. felix-nek nevezték, Bajoe (l. o.) fürdőhelyén az előkelő világ tartózkodott. Egyéb helységei: Cume, Puteoli, Neapolis, Herculanum, Pompeji, Stabie, Salernum, Volturnum, Sorrentum, Liternum, Capua (főváros) Suessula, Casilinum, Teanum, Cales, Atella, Acerre, Nola, Abella, Nuceria stb. A vidék első lakól az oszkok voltak akik később a bevándorolt műveltebb népbe olvadtak be. Ős-régi időben egy görög kolónia alapította az ipara és kereskedelme által hiressé vált Kyme (Cume) várost, melyből Dikearchia(Puteoli), Paleopolis, Neapolis és más városok keletkeztek. C. állam megalapítói voltaképen a vitéz samniaiak voltak (440-420 közt). Mikor a népvándorlás Róma hatalmát megdöntötte a bizanciak csak néhány parti városban tartották magokat. A IX. és X. sz.-ban a régi C.-ban Benevento, Capua és Salerno fejedelemségek voltak; a XI. sz.-ban a normannok fészkelték be oda magukat. (V. össze Beloch K., Topographie, Geschichte otc. Berlin 1879.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
