Casula
Casula (Planeta) miseruha; a kat. papoknak a misemondásnál viselt ruhája, mely, ugy látszik, a római tógából fejlődött ki. Eredetileg bő, redős, ujjatlan, harangalaku köpeny volt, közepén nyilással a fej számára, s a testet sátorként egészen befödte. (Innen neve casula a. m. házacska.) Hogy pedig a papot a szertartásokban ne akadályozza, szokás volt azt oldalt a könyökig felgöngyölíteni és csattal vagy zsinórral megerősíteni. A XIII. sz. vége felé kényelem szempontjából kezdették a C.-t oldalt bevágni, hogy a kéz kidugható legyen. A XVI. sz.-ban a bevágás már oly nagy volt, hogy a C. tulságos eltorzítását megakadályozandó, Borromei Szt. Károly a milanói egyházmegyében kénytelen volt előirni a C.-nak a régit megközelítő alakját, díszítését és méreteit (Barromeo-casula). A copf-stil a mult században még tovább ment a C. kényelmessé tételében, s azt utóljára egészen hegedü- vagy frakkalakuvá tette. A C. anyaga aranyszövet, selyem vagy más drága kelme. A liturgia mai nap a különböző alkalmakra öt szint ir elő: fehéret, vöröset, zöldet, violaszint és feketét; más szin tiltva van, de az aranyszövet, a violaszint és feketét kivéve, valamennyi szint pótolhatja. Szines, kivált jelképes diszítések, paszomántok, hátul széles, függélyes szalag vagy kereszt stb. megvannak a C.-n engedve, de csak ugy, ha az alapszint nem szorítják háttérbe. Adventben és nagyböjtben a misénél segédkező diakonus és szubdiakonus is elől felhajtott C.-t vagy planetát viselnek. A C.-t csak akkor szabad használni, ha a püspöktől vagy az általa megbizott paptól meg van szentelve. Ábránk egy casulába öltözött püspököt mutat.
Casula.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
