Cián
Cián (cyan), (CN)l v. Cyl. Egyvegyértékü negativ összetett gyök, mely kémiai sajátságaira nézve a halogen (fluór, klór, bróm, jód) elemekre emlékeztet. A C. gyök egy atom szén- és egy atom nitrogénből áll. Két izomer módosulatát kell feltennünk, aszerint, amint benne a nitrogén 3 v. 5 vegyértékü.
A normális C. gyök a fémciánidekben, továbbá az u. n. nitril-ekben fordulelő. Enitrilekre jellemző, hogy különböző kémiai reagensek behatására a C. nitrogénje könnyen ammoniává alakul, és e mellett organikus sav is kelvtkezik. P.:
E reakció amellett bizonyít, hogy e vegyületekben a C. gyök szén-atomjának negyedik vegyértéke van más gyökkel egyesülve. Az izo-C. gyök az izocianidek v. az u. n. karbilaminek alkotórésze. E vegyüIetek a velük izomer nitrilektől különböznek. Rendkivül kellemetlen szagu, folyós vegyületek ezek; legfontosabb az, hogy bennük az 5 vegyértékü nitrogén atomnak ötödik vegyértéke van más gyökkel egyesülve. E vegyületekből ennek folytán ammonia nem keletkezik. Jellemző reakciójuk, hogy a hig savakkal való forraláskor amin-ek és hangyasav keletkezik belőlük. P.:
Vannak azután olyan C. gyökök is, amelyek az egyszerü C. gyök polimerjeinek tekinthetők. Ilyenek a dicián-gyök és tricián-gyök. Szöveti szerkezetüket a következő rajzok mutatják:
A dicián gyököt Cylll 2-vel, a tricián gyököt Cylll 3 -mal is szokás jelölni.
Szabad C. (CN)2 v. Cy2. Gázalaku vegyület, melyet 1815. Gay-Lussac fedezett fel. Kis menynyiségben képződik akkor, ha nitrogénnel körülvett szénsarkok között erős elektromos szikra ugrik át. Kevés C.-gázt a vaskiolvasztó kemencékből (u. n. magas kemence) távozó gázok is tartalmaznak; ha a világító gáz és az ammonia keverékét elégetjük, szintén kevés C: gáz képződik. Tiszta C.-gázt leginkább a merkuricianid hevítése utján szokás előállítani. A jól kiszárított merkuricianidot nehezen olvadó üvegcsőben enyhe izzásig felhevítjük, midőn az higanyra és szabad C.-ra bomlik el. A gázt higany felett felfoghatjuk. A tiszta C. szintelen, átlátszó, átható és a keserü mandulákra emlékeztető szagu mérges gáz. Sürüsége 1,806 (levegő =1) v. 26 ,0(hidrogén =1). Erősen lehűtve (-25°) közönséges nyomás alatt szintelen, mozgékony folyadék, melynek fajsulya 0,866 (viz = 1), forráspontja -21° C.; -34°-on kristályosan megmered. A C.-gáz vizben eléggé oldódik (1 térf. viz 4,5 térf. gázt old fel); borszesz jól oldja (23 térfogatot). A C.-gáz vizes oldatban elbomlik, barna pelyhek alakjában azulmsav válik ki, emellett ammoníumoxolát, ammoniumkarbonát, kéksav, hugyany stb. keletkeznek. Hevitéskor a C. gáz nem igen bomlik; ha a C. gázon hosszu időn át elektromos szikra csap át, szénre és nitrogénre bomlik. Meggyujtva rózsaszinü lánggal elég. Kálium és nátrium C. gázban hevítve elégnek és ekkor káliumcianid, illetőleg nátriumcianid keletkezik. Az elektromosság behatására a hidrogénnel is egyesül. Nedves hidrogénszulfiddal közvetlenül egyesül és két molekula C. egy, illetőleg 2 mol. hidrogénszulfiddal képez vegyülctet. E vegyületek a flaveanhidrogénsav C2 N2 . H2S, illetőleg a rubeanhidrogénsav C2 N2.2H2S. A -C. polimerje a paracián, melyet 1829. Johnston fedezett fel, a C. hevítésekor is képződik. Jelentékenyebb mennyiségben a C. gáznak a merkuriciánidból való előállításánál keletkezik és az üvegcsőben barna szinü por alakjában visszamarad. Vizben oldhatatlan vegyület, mely 860°-ra hevítve C.-gázra bomlik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
