Créneau
Créneau (franc., ejtsd: krenó, németül Zinne); ez elnevezésre eddig használt magyar műszavak a következők: rovátka, csorbázás. A középkorban C.-nak hivták a várfal vagy torony falazatának tetején minden a falban üött rést vagy nyilást, mely a védelemre szolgálhatott.
1. ábra. Créneau.
Most a C.-k alatt valamely várfal tetején végig futó mellvéden ütött nyilásokat, csorbázatokat értik, melyek arra szolgálnak, hogy azokon át a közeledő ellenséget kémlelni és reá lövegeket ontani lehessen. A nyilások parallelogramm alakuak, rendesen magasabbak mint szélesek; a közöttük meghagyott teli falazat (. 1. Ábra) embermagasságnyi, míg a nyilás a csipőig ér.
2. ábra. Créneau Basel város falán elölnézet.
Alaprajz.
A nyilás néha egy vizszintes tengelyen forgó fatáblával elzárható, mely a mögötte állót a nyilaktól védi, a meghagyott teli falazatban pedig hosszukás lövő-rések vannak alkalmazva. A tüzi fegyverek tökélesbülésével, a XVI. század elejétől kezdve, a C. mindig feleslegesebbé vált, jóllehet eleinte iparkodtak azt a puska- és kiseb ágyutűz ellen is használni, amint ezt a 2. Ábrán látjuk, mely Basel városa egyik bástyájának a XV. századból származó C.-ját ábrázolja. A C.-nak erősen kiugró aláfalazása itt már csak diszítményül szolgál, a teli falazat lövőréseiben alkalmazott függélyes tengely körül forgó kőhengerek résein át pedig muskétások céloztak. Védelmi jelentőségüket a C.-k később egészen elvesztik, de a fal pártázatának megkoronázására kiválóan alkalmas diszítő motivumaik még később is használatban maradtak, amint ezt p. Bártfa városának egyik bástyatornyán látjuk.
3. ábra. Créneau Bártfa város tornyán.
Éppen ez a körülmény, hogy t. i. a C.-k diszítményül igen célszerüen helhasnálhatók, hozta magával azt is, hogy az építészettől átveszi azokat az ötvösség, az asztalosság és használja peremek, szekrények stb. megkoronázására.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
