Curaçao
Curaçao (ejtsd: kurassao) v. Curassao, a Németalföldek birtokában levő sziget Venezuela mellett, partjaitól É-ra, mintegy 75 km.-nyire a Szél alatti szigetek közt, 550 km2 területtel, (1889) 25994 lak. C. sziklás, kopár domboktól takart sziget; a legmagasabb ÉNy-on a S. Christophe (365 m.); a vizben szegény szigetnek fontosságát kitünő kikötője, a D-i parton levő Santa Ana-kikötő kölcsönöz, amely belül több ágra oszlik és a nyilt tengerrel 10-13 m. mély csatornával áll összeköttetésben; e csatornát K-en Wilhelmstadtnak, a fővárosnak, Ny-on pedig Overzijde külvárosnak házai szegélyezik. Az éghajlat meleg és nagyon száraz; némely évben eső alig esik; mindamellett a föld terem kukoricát, kókuszdiót, déli gyümölcsöket és cukornádat. A főkiviteli cikk a tengeri, só és foszfát (1890. 72 hajóval vittek ki, nagyobbára Angliába), továbbá azon narancshéj, melyből a C. v. Curassao néven ismeretes kitünő likőrt készítik Hollandiában. A lakosság nagyon vegyes; nyelvjárásának neve: papiamento, amely a hollandi, francia, spanyol, portugál és goajira nyelvek keveréke. A szigetet 1499. Ojeda fedezte föl, 1632. a hollandiak szerezték meg. A napoleoni háborukban az angolok elfoglalták, de 1814. ismét visszaadták. Jelenleg külön kormányzóság, amelyhez tartozik még Oruba, Buen Ayre, Aves, St. Eustatius, Saba és St. Martin fele. A sziget évi budgetje közel 1 millió frank. V. ö. Les possessions néerlandaises dans les Antilles, 1888.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
