Dalár-egyesület
Dalár-egyesület vagy dalárszövetség a különböző nemzetbeli dalárok oly szövetkezete, mely speciálisan a négyszólamu férfikar-irodalom ápolását, terjesztését s kulturális és nemzeti célok érdekében való kihasználását tüzi ki céljául. Valamint az első dal-egyletek, ugy az első dalár-szövetségek is Németországban s utána mindjárt Svájcban keletkeztek. Az osztrák tartományok sem maradtak hátra s manapság minden tartománynak megvan a maga különleges elnevezésü dalár-szövetsége, melyek majd helyi, majd meg nemzetiségi érdekeket szolgálnak. Legkiterjedtebb s legkihatóbb az általános német dalár-szövetség, mely az összes provinciális német dalár-szövetségeket egyesíti magában egy központi igazgató választmány alatt, mely aztán időnként a német birodalom különböző nagyvárosaiban monstre-dalünnepélyeket szokott rendezni, melyeken rendesen 10-12 ezer német dalár szokott közreműködni.
Hazánkban e tekintetben az 1867. Aradon megalakult országos magyar dalár-egyesület játssza az irányító szerepet, mely 1892. tartotta tizedik s egyszersmind negyedszázados fennállásának jubiláris orsz. dal- s zene-ünnepélyét Budapesten. A magyar dalár-egyesület első indítványozója s későbben megalakítója és szervezője id. Ábrányi Kornél volt, ki megalakulásától fogva egészen 1889. annak vezértitkári teendőit is végezte. Az egyesület ügyeit s orsz. ünnepségeit egy Budapesten székelő központi ig. választmány vezeti és rendezi. Első orsz. ünnepélyét 1870. Budapesten, azután Nagyváradon (1872-ben), Kolozsvártt (1874), Szegeden (1876), majd ismét Kolozsvártt négy évi szünetelés után (1880), majd ismét Debrecenben (1882), továbbá Miskolcon (1884), Pécsett (1886), s ismét Szegeden három évi szünetelés után (1889) tartotta mindig nagy fény és kihatósággal. Tizenegyedik orsz. ünnepélye 1894. Fiuméba van kitüzve.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
