Darvas
Darvas, 1. Ferenc, magy. iró és politikus, előkelő felsőmagyarországi családból született és 1773-tól 1783-ig alispánja volt Nógrád vm.-nek. II. József a kormányszékek uj berendezésénél a helytartó tanácshoz referendáriusnak nevezte ki, ami azon időben a kálvinista D.-ra nézve igen nagy kitüntetés volt. Az 1790-91-ki mozgalmakban hazafias, de de egyuttal csillapító és engesztelő irányban hatott különösen hitfeleire. Egy, azon időben nagyon népszerü költemény, mely a Magyar Helikonban is megjelent és számtalan másolatban volt elterjedve az országban: Magyar, hajnal hasad, de föl nem virradt még, az ő műve. Résztvett az 1790-91. országgyülés bizottságainak munkásságában is. Később a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétellel vádolták, de sikerült teljesen tisztáznia magát. Utolsó műve 1809. jelent meg, Fegyver ellen való cim alatt.2. D. Ferenc (nagy-réthi), orsz. képviselő, szül. Ongán 1842 szept. 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. 1872. a Tiszavidéki-vasut-társulat igazgató-tanácsosává nevezték ki, mely állását addig viselte, mig az állam e vasutat meg nem vette. Ezután élénk részt vett megyéje társadalmi és politikai mozgalmaiban s kerülete szabadelvü pártjának megalakításában. Kerülete több izben felajánlott jelöltségét csak 1887. fogadta el, amikor is szabadelvü programmal megválasztották képviselőnek. 3. D. Imre, Abauj- és Torna vármegyék és Kassa szab. kir. város volt főispánja, szül. Ongán (Abauj vm.) 1822. ősnemes családból. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, a jogot Eperjesen hallgatta. 1843. a pozsonyi országgyülésen Szerencsy István perszonális oldala mellett jurátuskodott; 1845. ügyvédi vizsgálatot állt; 1846. Abauj vármegyének szikszói járása alszolgabirójává választotta. A szabadságharcban mint főhadnagy vett részt, a világosi fegyverletétel után pedig birtokain gazdálkodott. 1867. a szikszói járás főszolgabirójává választották, 1870. a vmegye első alispánjává lett; az 1872. ujjászervezendő vármegye ujból alispánjává választotta; 1875-77. az abaujvmegyei garboc-bogdányi kerületet képviselte a parlamentben, ahol a szabadelvü párt hive volt. 1877 máj. 31. a király Abauj- és Torna vmegyék, valamint Kassa szab. kir. város főispánjává nevezte ki. Főispánsága tizedik évfordulója alkalmával a megye és város nagy ovációkban részesítette, Kassa városa diszpolgárává is választotta.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
