Dupré
Dupré (ejtsd: dü-), 1. Gyula, francia festő, szül. Nantesban 1812., megh. Párisban 1889 okt. 8. Eleinte a sévres-i porcellángyárban dolgozott, de már 1831. a párisi Salonban 5 tájképével némi föltünést keltett; utóbb otthagyta állását és teljesen a tájképfestésre adta magát. Kifejlett egyénisége mellett Constable hatását mutatja 1835. kiállított két képe, a Pacage dans le Limousin és Southampton környéke. A megkezdett uton maradt hosszu, munkás, magábavonult élete végéig. Rousseau Teodorral és Corot-val D. foglalja el a legkiválóbb helyet a francia tájképfestés történetében; ő egyik dicsőséges képviselője a fontainebleau-i iskolának, mely az u. n. «paysage intime»-t érvényre juttatta.
2. D. János, olasz szobrász, szül. Sienában 1817., megh. Firenzében 1882. Először fafaragó atyjával dolgozott, azután Firenzében Bartolini tanítványa lett. Első sikerét Megölt Ábel-ével aratta (1842), ennek és 1845. készített Kainjának bronzöntvénye a firenzei Pitti palotában van; Giottó és Szt.-Antal szobra az Uffizi gyüjteményben, II. Piusé és a sienai San Domenico templomban. 1856. a Canova-féle VI. Pius-siremlék h atása alatt az allegoriára adta magát; ebből az időből való a Busuló Sappho, Ferrari Corbelli grófné siremléke a firenzei San Lorenzo-templomban, a Fáradt bacchansnő, A gyermek Bacchus, a Kereszt diadalát ábrázoló nagy allegórikus domboru műve a firenzei Sta Croce templomon (1859). 1865-ben fejezte be gyönyörü Pietá-ját a sienai Misericordia temető számára. Legnagyszerübb műve a turini Cavour emlékszobor (1872). Cavour fölemeli Olaszországot, 10 hatalmas, allegorikus, de amellett realisztikus alak veszi körül. Irta a Pensieri sull' arte e ricordi autobiografici c. könyvet. V. ö. Frieze, The art life of G. D. (London 1886).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
