Edictum
Edictum (lat.) a. m. hirdetmény. A római jogban különös fontosságot nyertek a prétorok E.-ai, melyeket a prétorok hivatalévök kezdetén bocsátottak ki, s melyekben előadták azokat a szabályokat, melyek szerint a belátásukra bizott ügyekben eljárni fognak. Az E.-ban a prétorok a haladó kor igényeinek megfelelni, s a szigoru joggal szemben a korszellem követelte méltányosságot (aequitas) érvényesíteni törekedtek. Más hatóságok is bocsájthattak ki E.-ot, igy az edilisek, a tartományokban a prokonzulok és proprétorok, kiknek E.-ait Edicta provincialia-nak nevezték. Minthogy a prétoroknál uj E. kibocsájtása mindinkább kiment a divatból, s a szabály az volt, hogy minden prétor átvette elődjének E.-át s csak bizonyos módosításokra és változtatásokra szorítkozott, ezek a változatások az idők folyamában az egész E.-ot nehezen áttekinthetővé tették, és sok már elavult dolgok is voltak benne. Ez a mai szólásmód szerint az E. kodifikálását tette szükségessé. A munkát Hadrianus császár megbizásából Salvius Julianus végezte, aki a kor kivánta módosítások megtételére is meghatalmazást nyert. A munkálatot a császár Kr. u. 131. külön tanácsvégzéssel helybenhagyta. Ennek az E.-nak neve E. Divi Hadriani, s ez a későbbi időkben lényegileg többé nem változott. Egészen más az u. n. E. Theodorici, Thedorik, a keleti góthok királyának 500. év körül kihirdetett törvénye, mely a római jogból merített ugyan, de oly önkénynyel, hogy abban a római jogra alig lehet ráismerni. A világtörténelemben hires a IV. Henrik francia király által 1598 ápril 13-án kiadott nantesi E., mely a hugenottáknak vallásszabadságát megerősítette. II. Ferdinand német császár pedig 1629 márc. 6. az u. n. visszatérítési rendeletet (Restitutions-Edict) adta ki, melyben a protestánsokat a passzaui vallásbéke (1555) óta elfoglalt kat. egyházi birtokok és javak visszaadására kötelezte.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
