Efrém,
Efrém, szent (szír), a szent atyáknak legkiválóbbiak, szónok és himnuszköltő, szül. Edesszában (mások szerint Nisibisben) 306 körül. A persa barlangban tölté idejét, önmegtagadás és sanyargatás, ima és elmélkedés között. Később visszajött Edesszába, mely város üdvös tevékenységének szinhelye lett. Mint Diakonus halt meg 378 körül. Irodalmi munkássága ritka terjedelmü. A szentirás magyarázata, polemikus beszédek az eretnekek ellen, énekek, szent beszédek, aszketikai elmélkedések stb. kerültek ki tolla alól. Munkáiból sok elveszett. A kat. hitet védte az arianusok, manicheusok, novatianusok stb. ellen. Irataiban az egyházról, Krisztus teste valóságos jelenlétéről, Péter főnökségéről, a szentek tiszteletéről, különösen a bold. szüz Máriáról stb. szóló hitágazatok világosan kimutathatók. Énekei kétségtelenül költészeti becscsel birnak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
