Egyházi biróságok.
Egyházi biróságok. A legrégibb időben első folyamodásban a püspök itélt, még pedig vagy egyedül, ha mint választott biró - arbiter - járt el, vagy pedig papságával együtt, ha mint rendes biró itélt. A középkorban már az első fokon többféle, birói hatalommal felruházott közegek szerepelnek. Igy az archidiakonok; némely fontos ügyekben, s jelesen a házassági ügyekben az officiales principales jártak el; e mellett az officiales foranei is gyakoroltak birói hatalmat. A frank birodalomban a vegyes biróságok is ismeretesek, a melyek azonban nem tekinthetők szorosan véve egyházi biróságoknak, mert ezekben a megyei gróf birói székén csak részt vettek a püspök, vagy archidiakon, papjaival. A tridenti zsinat 24-ik ülésének 20. fegyelmi kánonjában megállapítja, hogy első folyamodásban mindig az ordinariusnak, a püspöknek van biráskodási joga. Megemlítendő, hogy a középkorban, bármely ügyet közvetlenül, s első folyamodásban is a pápához lehetett vinni, s ő maga elé is vonhatott bármely ügyet. A XV. századtól kezdve a világi fejedelmek ez ellen kiváltságokat eszközöltek ki a maguk részére (privilegium de non evocando), s a reformzsinatok is tilalmakat állítottak fel azok ellen. A tridenti zsinat e jogot is megszüntette, s fellebbezések az archidiakonustól a püspökhez, a püspöktől a metropolitához és a tartományi zsinathoz mentek. A legfőbb fellebbezési fokot a pápa képezte. Azonban már a bázeli zsinat oly intézkedést tett, hogy a pápa a hozzá fellebbezett ügyeket ne Rómában, hanem az illető országban kirendelt birák által intézze el. Ennek eszközlése végett, a tridenti zsinat határozata szerint, a pápa az egyházmegyei vagy tartományi zsinat javaslatára u. n. judices synodales-eket rendeljen ki. Ezen zsinatok rendes tartásának megszünésével a püspökök rendelik ki - a káptalan tanácsával - az u. n. judices prosynodales-eket. A pápa némely országokban meghatározott időre püspököket delegál; igy Németországban, Ausztriában és Magyarországon tiz évre ad ily delegációt. Ezért azonban Róma közvetlenül is határozatot hozhat felsőbb folyamodásban, a mi a kuria különböző hatóságai utján eszközöltetik. Az alsó foku biróságok ma akként vannak szervezve, hogy a püspök, mint az első foku biráskodási jog birtokosa ezt bizonyos szervezett biróságok által intézi el. Ilyenek a szt. székek, melyek General-Vicariat Amt, Consistorium, Ehegericht s hasonló neveket viselnek. A második foku biráskodás vagy az érsekeket, a metropolitát, vagy a pápa által delegált püspököket illeti. A legfőbb fokon a biráskodás joga a pápát illeti meg.
Magyarországon a római és gör. katolikus egyházak biróságai akként voltak szervezve, hogy minden ügy a püspöki szentszéktől a felettes érseki szentszékhez, innen pedig a primáshoz volt felebbvihető; a legfelsőbb fok, a pápa, rendesen egy magyar püspököt delegált az ügy elintézése végett. A kalocsai érsek és pannonhalmi főapátra nézve azon kiváltság állott fenn, hogy ezek szentszékeitől közvetlenül Rómába lehetett fellebbezni. A pápa 1856 nov. 8. kelt brevében 10 évre szabályozta volt a felebbezési rendet, azonban a 10 év lejártával e rend nem ujíttatván meg, az azelőtt gyakorlatban volt felebbezési rend lépett ismét érvénybe. Ezen rend a következő: I. 1. Az esztergomi érseki tartományban a püspöki szentszéktől a felebbezés megy az esztergomi érseki főszentszékhez, innen a primási főszentszékhez. 2. Az esztergomi első folyamodásu érseki főszentszéktől, a n.-szombati és bpesti helynökségi szentszékektől a primási főszentszékhez, s innen a pápailag delegált püspökhez. II. 1. A kalocsai egyházmegye püspöki szentszékei feletti fórumok a kalocsai érseki főszentszék, s a pápailag delegált püspök. 2. Az érseki főszentszéktől a csanádi püspöki szentszékhez és a pápa által delegált püspökhöz megy a felebbezés. III. 1. Az egri érseki tartomány püspökeinek szentszékeitől az érseki főszentszékhez s majd a primási főszentszékhez megy a felebbezés. 2. Ellenben az érseki főszentszéktől a primási főszentszékhez és a pápailag delegált püspökhöz mennek a felebb vitt ügyek. IV. 1. A zágrábi érseki tartomány püspökeinek szentszékei felett a második fok az érseki főszentszék, a harmadik a kalocsai érseki főszentszék. 2. A kalocsai érseki főszentszék egyszersmind a másodfolyamodásu biróság a zágrábi érseki főszentszék felett; a harmadik fokot a delegált biróság képezi. V. 1. A pannonhalmi főapáti szentszéktől a győri püspöki szentszék és az esztergomi főszentszékhez megy a fellebbezés. VI. 1. A gyulafehérvári gör. kath. érseki tartomány püspöki szentszékei felett az érsek és harmadik fokon az esztergomi érsek áll. 2. Az érseki főszentszéknél folyt ügyek felett a nagyváradi g. kath. püspök és az esztergomi érsek itél. A szentszékek elnöke maga a püspök, érsek s a primási főszentszéknél maga a primás, vagy a helynökök, vagy a közügyhallgató (causarum auditor generalis), széküresedés esetén a káptalani helynök. Tagjai a szentszéki ülnökök, akiket a kanonokok közül a püspök, vagy érsek nevez ki; lehetnek azonban ülnökök még más, az egyházjogban jártas személyek. Ezeken kivül tagjai a szentszékeknek, a szentszéki jegyző, a házassági és a szerzetesi fogadalom védője, az ügyész, a szegények ügyvéde.
A ev. ref. egyháznak a biróságai a következők: 1. Az egyházközségi biróság, mely rendesen a presbiteriumból alakul, még pedig népesebb egyházakban ugy, hogy a presbiterium a maga kebeléből tetszés szerint időre 5-10 tagból álló biróságot választ. A biróság elnöke a lelkész, s a hol főgondnok van, a főgondnok is. 2. Részben az egyházközségi biróságoktól felebbezett ügyekben felebbviteli, részint első folyamodási biróságként jár el az egyházmegyei biróság, a mely az esperes és egyházmegyei gondnok, mint elnökök és az egyházmegyei tanácsbirákból áll. 3. Az egyházkerületi biróságot alkotják: a) a püspök és egyházkerületi főgondnok, mint elnökök vagy helyettesök a hivatala szerint legidősebb esperes és egyházmegyei gondnok; b) az egyházmegyék esperesei és gondnokai; c) az egyházkerületi, lelkészi s világi tanácsbirák. Itél első folyamodásban; másod fokban az egyházmegyei-, és harmadfokon az egyházközségi biróságoktól felebbezett ügyekben. 4. Az egyetemes konventi biróságot a konvent saját kebeléből titkos szavazattal alkotja meg; elnökkel együtt legalább 15 tagból kell állania. Szintén első-, másod- és harmad folyamodásban itél. E biróságok hatásköre a fegyelmi biráskodásra terjed ki. Az erdélyi egyházkerületnek biróságai ezek: Első folyamodásban 1. Az egyházmegyei köztörvényszék, elnöke az esperes, akadályoztatása esetén az egyházmegyei jegyző, esetleg a papi ülnökök közül választott korelnök. Tagjai az egyházmegyei köztörvényszéki ülnökök, egyháziak s világiak. 2. Az egyházmegyei házassági köztörvényszék. Elnöke az esperes akadályoztatása esetén a papi rendes jegyző, vagy a papi birák közül választott elnök. Tagjai a három évre választott papi ülnökök, az egyházmegyei jegyző és a direktor, mint házasságvédő. 3. A tanári törvényszék. Elnöke az egyházkerületi állandó igazgató-tanács által kinevezett főiskolai főgondnok; tagjai három gondnok és három rendes tanár. A felebbviteli fórumok: 1. Az egyházkerületi köztörvényszék, mely az egyházmegyei és tanári törvényszék felebbviteli birósága. Elnöke az egyházmegyei köztörvényszéktől felebbezett ügyekben a püspök; a tanári törvényszéktől felebbezett ügyekben, a legidősebb egyházkerületi világi főgondnok. Tagjai: a közjegyző, közügyigazgató, az egyházkerületi közgyülés által választott három esperes, három tanár s három világi képviselő. 2. Az egyházkerületi házassági törvényszék. Elnöke a püspök. Tagjai a közjegyző, közügyigazgató, az egyházmegyék esperesei s jegyzői; e mellett az egyházkerületi közgyülés által saját kebeléből választott 12 biró. Ezen erdélyi egyházkerület biróságainak hatásköre még a házassági ügyekre is kiterjed.
Az ág. hitv. ev. egyház biróságai: 1. Az egyházmegyei törvényszék. Elnökei az egyházmegyei felügyelő és esperes. Tagjai 10 közbiró s a jegyző. A 10 tag közül 4 világi-, 4 egyházi-, 2 tanári vagy tanitói karból választatik. A közbirákat 6 évre választják. 2. Egyházkerületi törvényszék. Elnökei: a püspök és egyházkerületi felügyelő. Tagjai: 12 közbiró és a jegyző. A közbirák szintén egyháziak és világiak és 6 évre választja őket az egyházkerületi közgyülés. 3. Az egyetemes egyházi törvényszék tagjai: az egyetemes felügyelő és a hivatalánál fogva legidősebb püspök, mint elnökség és 20 közbiró, kik közül 8 világi, 8 egyházi, 4 pedig a tanárok sorából választatik 6 évre az egyetemes közgyülés által. Hatásköre ezen biróságoknak a hivatali vétségekre, s az egyházi és tanári hivatalos viszonyból származó kérdésekre terjed ki. Erdélyben a házassági ügyek felett itélnek: 1. A házassági kerületi biróság (Bezirksehegericht), melynek elnöke a kerületi dékán, tagjai pedig a kerületi közgyülésen titkos szavazás utján választott egyházi s világi ülnökök. 2. A házassági főtörvényszék (Oberehegericht), a melynek elnöke a szuperintendens, tagjai az országos egyházi közgyülés által választott egyházi s világi ülnökök.
Az unitárius egyháznak biróságai: 1. Az egyházköri alpapi szék. Elnöke az egyházköri esperes, jegyzője a köri jegyző. Birák; az egyházköri közgyülés által választott egyházi és világi egyházi tanácsosok. A házassági ügyekben tagja még a házasságvédő. 2. A második fokot a főpapi törvényszék képezi, a melynek elnöke a püspök, akadályoztatása esetén az egyházi főjegyző, vagy a hivatalánál fogva legidősebb biró. Tagjai: az egyházi tanácsosok közül az egyházi képviselő tanács által választott birák. Jegyzője az egyházi főjegyző. Házassági ügyekben még a főpapiszéki házasságvédő is szerepel. 3. A legfőbb és harmadik fokon az egyházi vagy zsinati főtanács gyakorolja a biráskodást. Elnöke a főgondnok; tagjai papi és világi egyházi tanácsosok.
A keleti egyházban; I. 1. A szerb nemzeti egyházban az egyházmegyei (consistoriumok) szentszékek, a melyek elnöke a püspök, vagy helyettese; ülnökei pedig az egyházgyülésen választott tagok. 2. Felebbviteli fóruma a Karlovicon székelő metropolitai egyházi tanács. Elnöke a patriárka vagy helyettese. Tagjai: a püspökök testülete által választott két püspök, és a kongresszus által választott egyházi és világi ülnökök. I. A román nemzeti egyházban az esperesi székek, amelyek 6 lelkészből állanak. 2. Az egyházmegyei szentszékek (consistoriumok), melyeknek elnöke a püspök. 3. A felebbviteli birósága a szentszékeknek a Nagy-Szebenben székelő metropolitai egyházi tanács, melynek tagjai a kongresszus által választott papi ülnökök. Elnöke az érsek. - Az izraeliták nem képeznek ugyan egyházat, mégis e helyen megemlítendő, hogy a hitközségi viszályok ugy első, mint felebbviteli foku választott biróságok által döntetnek el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
