Ezüstjodid
Ezüstjodid, jodezüst AgJ. A természetben is nagy ritkán előfordul (Chili). Rendesen ugy készítik, hogy ezüstnitrát oldathoz káliumjodid oldatot elegyítenek, midőn az ezüstjodid sárgás csapadék alakjában leválik. Kristályokban is előállítható. Ugy a mesterséges, mint a természetes E.-kristályok a hatszögü rendszerbe tartoznak. A megolvasztott E. f. s.-a 5,69 (0° -on), a kristályosé 5,67 (14° -on). Érdekes, hogy az E. a megmelegítéskor - a legtöbb testtől eltérően - összehuzódik. A vörösizzás hőmérsékén sárgás-vörös folyadékká megolvad, mely a kihüléskor szennyessárga tömeggé mered meg. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz hasonló, ammoniában azonban ugyszólván oldhatatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, ugy hogy fotografiai célokra felhasználható. Daguerre, a fotografia felfedezője olyan rézlapokat használt, amelyek ezüsttel voltak bevonva; e lapokat azután jód gőzének téve ki, azokon igen vékony E. réteg képződött.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
