Fabinyi
Fabinyi Rudolf, kémikus, a kolozsvári egyetemen a kémia tanára, szül. Josván (Gömörm.) 1849 máj. 31. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón és Iglón végezte. Egyetemi tanulmányait 1868. Budapesten kezdette meg és a természettudományokkal, különösen a kémiával, mineralogiával, geologiával, továbbá matematikával is foglalkozott. A budapesti József-műegyetem kémiai tanszékéhez tanársegédül 1871. alkalmazták. A közpiskolai tanári oklevelet és a bölcsészettudori fokot 1875. nyerte el. Ezután 2 évig külföldön bővítette ismereteit. Wislicenus tanárnál Würzburgban és Bayer tanárnál Münchenben organikus kémiai buvárkodásokat végzett, Jolly tanárnál pedig (szintén Münchenben) fizikai tanulmányokkal foglalkozott. Bunsen tanárnál is dolgozott Heidelbergában, ahol a platina-csoport fémeinek elválasztására való módszereket tanulmányozta. Hazaérkezése után a József-műegyetemre a kémia segédtanárává nevezték ki, a bpesti egyetemen pedig a kémia magántanárává képesítették. 1878. a kolozsvári egyetemre az elméleti s gyakorlati kémia nyilvános és rendes tanárává nevezték ki, mely állásban azóta működik. A kolozsvári igen célszerü s modern berendezésü kémiai intézet létesülését F. tanulmányainak és fáradozásának köszönjük. F. tanári működése alatt is több izben tett külföli tanulmányutakat. Számos bel- és külföldi tudományos társulat tagja, a m. tud. Akadémia levelező tagja, az orsz. tanárvizsgáló bizottság tagja stb., a kolozsvári állami vegykisérleti állomás igazgatója. A tudományos kémia sokat köszön F. munkásságának. Ő szerkesztette 7 éven át a Vegytani Lapok c. folyóiratot (1882-1889); önálló tudományos dolgozatai nagyszámuak, melyek közül a legfontosabbak a következők: A különböző fémek befolyása inducalt áramokra (Erdélyi muzeum-egylet kiadv. 1880); A vizről, levegőről és talajról, különös tekintettel Kolozsvár egészségügyi viszonyaira (u. o. 1882); Az ecetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérséken (2 értek. Vegyt. Lapok 1883., 1884); az azaront és származékai sajátságait behatóan vizsgálta; e nagyfontosságu értekezései a Vegyt. Lapok 1886., 1887. és 1888. évfolyamaiban jelentek meg; Állandó elektromos áram a szén oxydálása által (Farkas Gyula, kolozsvári egyetemi tanárral közösen, Vegyt. Lapok 1887., e dolgozat francia nyelven is megjelent). Époly fontosak továbbá ama tanulmányai is, amelyeket a molekulasuly ujabb meghatározási módszereivel végzett (V. L. 1888., Zeitschr. für physik. Chemie 1889); Uj eljárás bizonyos szerves vegyületek nitrogéntartalmának quantitativ meghatározására (Erd. muzeum-egyl. értesítője III. füz., 1893); Stereochemiai tanulmányok (Akadémiai székfoglaló 1893); A perturbatio hypothesise (Erd. muz.-egyl. értesítője II. füz. 1893); Über eigentümliche Isomerie-Erscheinungen (Zeitschr. f. physik. Chemie 1893). F. ezeken kivül számos igen tanuságos, népszerü előadást is tartott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
