Fényüzés
Fényüzés (luxus), oly fogyasztás, mely nem a szükségletek kielégítésére, hanem a szabad élvezetre irányul. A F. nagyobb jólétet tételez fel, mert észszerüleg csak a szükségletek kielégítése után következik. Viszonylagos értelemben valamely kornak vagy osztálynak szükségleti mérve F.-nek neveztetik, ha más osztály vagy más kor oda fel nem ér. A F. nem mindig jogosulatlan, nem mindig káros, hanem kisérője a jólét emelkedésének és az ipar fejlődésének. Helytelen a F., ha nincs helyes arány az áldozat és az élvezet között, ha esztelen, ha pusztán a hiuság, avagy az érzékiség kielégítésére irányul. A F. gyakran igaz nagy érdekeket veszélyeztet, az egészséget, a vagyoni egyensulyt, az erkölcsöket, gyakran még az észtehetséget is. A F. történetileg igen különböző alakokat mutat, más a nyers, más a tulfinomított korszakok fényüzése. A mivelt korszakok fényüzése különösen az életmód finomításában, az élet helyesebb berendezésében, egészséges, kényelmes lakásban, ruházkodásban, étkezésben, a szellemi és művészeti kincsek élvezetében, utazásokban, nyaralásban stb. jut kifejezésre.A F. örjöngő csapongásainak klasszikai példáját a császári Róma mutatta. A F. kicsapongásai ellen különböző eszközöket alkalmaztak: ezek között szerepel különösen a F. törvényes szabályozása (fényüzési törvények); a ruházkodás, étkezés, ékszerek használatának szabályozása. Azonban ezen szabályokkal kevés eredményt értek el. Valamivel több eredmény várható a F. megadóztatásától (l. Fényüzési adók), legtöbbet azonban jó példaadástól, a jövedelem egészségesebb megoszlásától. V. ö. Földes, társadalmi gazdaságtan I. (Budapest 1893.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
