Galambóc
Galambóc (szerbül Kolombac), egykor erős vár Szerbiában, a Duna jobbpartján, Szendrő közelében. A török hódítás kezdetén élénk szerepet játszott hazánk történetében. A rómaiak idejében Columbaria név alatt ismeretes. A török fellépésekor ez volt Szerbia keleti végvára a Duna mellett, s ez volt az első vár, melyet a török határainkon elfoglalt. Bajazed szultán vette be 1391-ben, de ezután Perényi Péter visszafoglalta. 1427-ben Galambócot áruló szerb kapitánya 12,000 aranyért a török kezére játszotta. Zsigmond király 1428. áprilisban 25 ezernyi sereggel, oláh és lengyel segédhadakkal szárazon és vizen támadta egyszerre. A hajóseregben egy gályát a fővezérré nevezett Rozgonyi István neje, a hőslelkü Szentgyörgyi Cecilia vezetett és pedig oly férfias bátorsággal, hogy gályájával több izben megközelítette G. várát, és abba keményen lövöldöztetett a törökökre. De Murad szultán nagy felmentő sereggel érkezett a fontos vár alá, ugy hogy Zsigmond jónak látta fegyverszünetet kötni, melynek föltételei szerint G. török kézen marad, a magyar sereg pedig háborítatlanul átkelhet a Dunán. De a törökök rátámadtak az átkelő magyar seregre s csak ágyuik védelme és a lengyel hátvéd hősies önfeláldozása mentette meg nagyobb pusztulástól a magyar sereget s köztük magát a királyt is. A török G. megrongált falait helyreállíttatta s onnan állandóan fenyegette Magyarország aldunai részét, tőszomszédjává válván az országnak. Csak Kinizsy Pálnak, mint az elvidék országos főkapitányának sikerült még egyszer 1483-iki szerbiai hadjárata alkalmával a töröktől visszaszerezni. De aztán Nádorfehérvár elvesztése (1521) után G. is végkép elveszett Magyarországra nézve. Most csak romjaiban állanak a Duna hulláma fölé vadregényes sziklafalakon emelkedő várfalak. A sziklák oduiban az Alföldön olykor ilyesztő sokaságban fellépő és az állatokra nézve veszedelmes, u. n. kolumbácsi legyek tanyáznak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
