Garatbetegségek.
Garatbetegségek. A garat vagy önállóan, vagy pedig más betegségekkel kapcsolatosan, másodlagosan többféleképen betegedhetik meg. A garat heveny hurutja többnyire általános hurutos állapot mellett lép fel; az idült hurut makacs baj melynek igen sok oka lehet (dohányzás, iszákosság, idült nátha stb.). Gyakori a mandulák heveny, gennyes (tüszős) lobja, nemkülönben azon lob, mely tályogképződéssel jár. A croup és difteriánál a garat első sorban betegszik meg. Üszkösen meglobosodhatik a garat a vörhenynél. A heveny fertőző bajoknál, mint a kanyaró és vörhenynél, a garat megbetegedése a legelső és jellegzetes tünet, mely a kiütés jelentkezése előtt is már lehetségessé teszi a kórismét. Vörhenynél a garat pirja egyenletes, egynemü, kanyarónál foltos. Fontosak a garat idült betegségei közül a mandula tultengése (az azzal járó idült hurut), mely nehéz légzéssel, fuldoklással, rossz hallással stb. párosulhat. Különösen görvélyes egyéneknél gyakori az orrgaratüreg eldugaszolása ugynevezett adenoid képletekkel. Alkati betegségek közül különösen a szifilisz az, melynél a 2-ik időszakban a garatba fekélyeket találunk. Tüdőbetegeknél a garat vérszegénysége feltünő; gümös fekélyek azonban a garatban ritkák, de ha jelen vannak, nagy kinokat okoznak a betegnek, különösen étkezésnél. Savakkal, vagy maró lugokkal stb. történt mérgezéseknél a garatban is majdnem mindenkori kiterjedt roncsolást látunk. Garatmögötti tályog, l. Tályog.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
