Görbület
Görbület. Legyen α egy görbe két pontjában vont érintők hajlásszögének természetes mérőszáma, ϑ a két pontban vont simuló sikok hajlásszögének természetes mérőszáma, σ pedig a két pont között levő ivhossz. Ha a két pont a görbe valamely P pontjához minden határon tul közeledik, ugy a/s hányados határértéke megadja a P-ben a G.-i mértékét v. első G.-i mértékét, J/s hányados határértéke pedig a csavarodás mértékét, mely második G.-i mértéknek is neveztetik. Az előbbi szoros kapcsolatban van a G.-i kör fogalmával. Igy neveztetik a P-n és a görbe más két pontján át fektetett kör határhelyzete, ha e pontok minden határon tul P-hez közelednek. e kör középpontja a G.-i középpont, sugara pedig a G.-i sugár. A G.-i mérték egyenlő a G.-i sugár reciprok értékével. Ha egy felület valamely P pontjában emelt normálison át sikokat fektetünk, ugy általában a nyert metszeteknek nem lesz P-ben ugyanaz a G.-i mértékük, hanem az egyiknek legkisebb s a reá merőleges metszetnek legnagyobb G.-i mértéke lesz. E két szélső értéknek szorzat a Gauss szerint a felület G.-i mértéke P-ben. -
G. a vasuti technikában, l. Ellengörbék.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
