Gueux
Gueux (franc., ejtsd: gő) a. m. koldusok, a II. Fülöp spanyol király uralmával elégedetlen németalföldi nemeseket a kormánytanácsból kizárta és a szent inquiziciót Németalföldre is bevinni szándékozott, sokan a németalföldi nemesek közül 1565 nov. Brüsszelben aláirták a Marnix Fülöp által szerkesztett kompromisszumnak nevezett szövetségiratot, melyben az inquizició bevitele ellen tiltakoztak. Ez értelemben kérvényt is szerkesztettek Pármai Margit helytartónőhez s azt egy 400 főből álló küldöttség, melynek élén Brederode Henrik gróf és a Nassaui Lajos állottak, 1566 ápr. 5. Brüsszelben a helytartónőnek átnyujtotta. A helytartónő válasza kedvezően hangzott, s midőn a nemesek ápr. 8. győzelmük ünneplésére lakomát rendeztek, a jelenlévők egyike elbeszélte, hogy a helytartónő, midőn a felvonuló nagy küldöttséget megpillantotta, nagyon elrémült, de Barlaimont gróf, a pénzügyi tanácsos, e szavakkal bátorította: «ce n'est qu'un tas de gueux» (csak egy csapat koldus). Ekkor Brederode indítványára a nemesek e gúnynevet szövetségük nevéül vették fel s jelvényül kalapjaikon, vagy öveiken arany vagy ezüst kodusjelvényeket kezdettek viselni. Ugyanekkor verették azon emlékérmeket, melyeknek egyik feléén II. Fülöp mellképe volt látható e felirattal: En tout fideles au roy (Mindenben hivek a királyhoz), a másik oldalán pedig a koldustarisznya, két összefogott kézzel és e felirattal: Jusqu' agrave porter la besace (Egészen a koldustarisznyáig). 1566 márciusban a szövetségnek még csak 2000 tagja volt, de már májusban Brederode gróf azzal dicsekedhetett, hogy a koldusok annyian vannak, mint a fövény a tengerben. Alba zsarnok uralma alatt a Hollandiából menekültek legelőször a tengeren kezdették meg a harcot a spanyolok ellen, s ezeket «vizi koldusok»-nak nevezték. A vizi koldusok kezdetben csak a spanyol hajókat támadták meg és rabolták ki, de midőn Orániai Vilmos velük szövetkezett és erejöket szervezte, 1572 ápr. 1. a Maas torkolatánál elfoglalták Briel városát s ezzel megkezdették Németalföld szabadságharcát. Ujabb időben e nevet egy politikai egyesület Antwerpenben ujra felvette, s a vläm tartományokban a szabadelvü párt jelzésére gyakran használják. V. ö. Moke, Les Gueux de mer (Brüsszel 1885).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
