Gyoma,
Gyoma, nagyközség Békés vármegye gyomai j.-ban, az egyesült Körös mellett, (1891) 10867 magyar (csak 596 német) lak. (közte 9038 református). Gy. a járási szolgabirói hivatal székhelye; van járásbirósága és adóhivatala, takarékpénztára, alsófoku ipariskolája, Wodianer-féle árvaháza, könyvnyomdája, 2 tégla- és cserépgyára, 3 gőzmalma, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok c. lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói leginkább földmivelők, kik sok jó gabonát, gyümölcsöt termelnek s állattenyésztéssel foglalkoznak. Kereskedelme is élénk. Termékeny határa 22399 ha. Gy. már a XIV. sz. elején falu volt s plébániával birt. 1421. Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a husszita háborukban szerzett érdemeikért; a XV. sz.-ban a Dóczyak lettek Gy. urai. A XVI. sz.-ban a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. sz.-ban nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682. egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevü pusztákban maradt fenn nevük. 1705. a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek s csak 1719. szállingóztak vissza. 1830. mezőváros lett. V. ö. Haan Lajos, Békésvármegye hajdana (Pest 1870).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
