Györök
Györök Leó Gy., tájképfestő, szül. Pápán 1847. Középiskolai tanulmányai befejezése után a tengerészeti pályát végezte, majd azt elhagyva, egy évig Angliában (Cardiffban) élt, s tanítással és festéssel kereste kenyerét, Innét Párisba került, hol három esztendeig az École des Ponts et Chaussées, az École des Beaux-Arts és a Sorbonne előadásait hallgatta. Az 1870-iki francia forradalom (a köztársaság kikiáltása) és a város ostroma a poroszok által véget vetett tanulmányinak s Gy. beállott franctireurnek. Később, midőn a commune ügye rosszra fordult, Gy. védelmére sietett, pár hét alatt törzskari kapitány, majd Páris kulcsának: a Porte maillot és környékének tüzérparancsnoka s a 2-ik genie-zászlóalj őrnagya lett. Midőn itt egy éjjel, ugyszólván az ellenség orra előtt egy födött üteget állíttatott föl s reggelre kelve az ellenség ütegeit szétszórta, két nap mulva pedig egy hatalmas támadását is visszaverte, a commune a romba lőtt Issy vár parancsnokává nevezte ki az ezen állásról lemondott Endes generális helyére. Később a commune utolsó mentsvárának, az általa megerősített Montmartrenak lett parancsnoka. A commune leveretése után fogságba került, két izben agyonlövésre itélték s csakis az utolsó pillanatban menekült meg a haláltól. Azután az «Aube» transport-hajón a bresti hadi kikötőben négy hónapig sinlődött 900 társával, kik közül a negyedik hónap végén már csak 300 maradt életben, mert a többit a kiállott sanyaruságok elpusztították. A bresti kikötőből csodával határos módon megszabadulva, 1871 végén visszatért Magyarországba s int mérnök az itt működött belga vasutépítő társaságnál dolgozott mindaddig, mig a krach következtében a munkát abba nem hagyták. Ezután 1874 végéig a magyar államvasutaknál volt alkalmazva, majd tanári képesítést nyert a nyelvészetből s ettől fogva a fővárosban a tanári pályán működik. Gy.-t mint festőt leginkább a tenger vonzza. Motivumait legörömestebb a magyar tengerpartról veszi, melynek egyes részleteit poetikus felfogással és helyes naturalisztikus érzékkel szokta visszatükröztetni. Képei a budapesti kiállítások legérdekesebb, legvonzóbb tárgyai közé tartoznak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
