Hadrianus
Hadrianus Oublius Aelius, római császár (Kr. u. 117-138), jelentős ember politikai, irodalmi és művészeti téren, szül. Rómában 76 jan. 24. Családja Italicából (Hispania) jött Rómába, atyja Aelius H. Afer szenator volt korán elhunyt és a fiu gyámjául Ulpius Trajanust, a későbbi császárt, rendelte. 15 éves koráig Rómában élt, azontul katona volt Hiapaniában. Alsó-Moesiában, utoljára pedig Felső-Germániában. Nőül vevén Sabinát, Trajan hugának Marcianának unokáját, egymásután lett quesztor (101), néptribun 8105), prétor (107) és konzul (109). Katonai babért szerzett Trajan mellett Dáciában (101-102 és 105-106), s utóbb Pannoniának legatus praetoriója lett. 117. a következő évre konzulnak jelöltetvén, Sziriában helytartói minőséggel a hadsereg élén maradt, mig Trajan visszatért Rómába, ott örökbe fogadta H.-t és nemsokára meghalt. A sereg tüstént kikiáltotta imperátornak, de H. bevárta a szenátus által való megerősítést. Azután a partusokkal áldozatok árán békét kötvén, Illirián át Rómába ment és megtartotta Trajan nevében az utóbbinak kijáró triumfust. A roxolánokkal maga kötött békét, a szarmaták ellen Marcius Turtót küldötte. Távolléte alatt összeesküvést forraltak ellene, de ezt a pretorianusok leverték, 120-ban utra kelt és 15 évig folyton utazott. Első utján (120-126) csaknem egész Európát bejárta, átment Kis-Ázsiába és Szicilián át tért vissza. Második utja (129-135) Athéntől Sziriáig terjedt, mindkettőnek célja a vidék megismerése s a provinciák tudományos és erkölcsi szinvonalának emelése. A határokat Germánia és Britannia felé biztosítván, legszivesebben Athénben és Alexandriában tartózkodott, költőkkel, tudósokkal és bölcselőkkel közlekedett. Athént vizvezetékkel látta el, befejezte az olimpiai Zeus-templomot, melyet még Pisistratos kezdett volt meg, sőt bölcselők számára fizetéssel járó egyetemi tanszékeket lapított. Alexandria uj városrészt kapott tőle. Utazásinak befejeztével Rómában maradt és ott építkezett. Ő építette Venus és Róma templomát, nagyszabásu családi mauzoleumát (IX képzeletileg helyreállított képét l. Építészet. melléklet) és atiburi villát. Utolsó napjaiban bizalmatlan és kegyetlen lett. Sógorát, a 90 éves Servianust s ennek unokáját Fuscust megölette; Palesztinában Salamon temploma helyére Jupiter-templomot tervezvén, a zsidókat véres fölkelésre ingerelte, melyet alig tudott leverni, de mely 132., a nép teljes szétszóródásával végződött. megh. Bajaeban 138 jul. 10. miután a későbbi Antoninus Pius császárt örökbe fogadta és rábirta, hogy az viszont a későbbi Marcus Aureliust és Lucius Verust adoptálja. Utolsó tettei annyira felingerelték ellen a szenátust, hogy csaknem megvonta tőle a szokásos halotti tisztességet. A római jog kodifikálását H. kezdette meg. V. ö. Gregorovius, Der Kaiser H. (Stuttgart 1884); Dürr, Die Reisen des Kaisers H. (Bécs 1881) Ribáry, Az ókor története.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
