Haiti
Haiti vagy Hayti (Santo-Domingo). 1. Egyike a Nagy-Antilláknak, köztük a legmagasabb, az Atlanti-oceán és a karibi-tenger közt; Portoricótól a 120 km. széles Morza-szoros, Jamaikától és Kubától pedig a 180, illetőleg 90 km. széles paso de los Vientos választja el. Területe 77252 km2 . Partjai nagyon szakadozottak. Ny-nak Kuba felé kinyulik a S. Nicolas, Jamaika felé pedig a Tiburon nevü félsziget, amelyek közt a bejáratánál 150 kilométer széles öböl terül el. partjainak hossza 2900 kilométer. A legjelentékenyebb kikötők: Port-au-Prince, Santo-Domingo, Puerto Plata és Cap-Haitien; legjelentékenyebb hegyfokok: Engano, Beata, Tibruon, Dalmarie, Foux, S. Nicolas, a Cap Ysabela stb. A következő kisebb szigetek tartoznak hozzá: Saona, Beata, Alta Vela, la Vache, Cayemite, la Gonave és Tourrte. Bár a partok előtt zátonyok és korall-sziklák nem hiányzanak, mégis jobban hozzáférhetők, mint Kuba. A sziget É-i részén a Manzanillio-öbölnél kezdődve, mintegy 200 km.-nyi hosszuságban elhuzódik a Siera dee Monte Cristi, amelynek legmagasabb csúcsa a Loma Diego Campo (1220 m.). Ezen hegylánc D-i lábánál terül el a gazdag Vega Real (királyi völgy). Ezt D-en a sziget leghosszabb hegylánca határolja: ez 500 km. hosszu és 30-100 km. széles; a középső részében Cordillera de Cibaonak hivják; legnagyobb csúcsai a Monte entre los Rios (2440 m.). a Pico de Yaqui (2955 m.), a Loma Tina (3140 m.) és a Loma Rucillo, amely a legmagasabb, Gabb szerint 4155 m. Az említett két hegyláncon kivül, tőlük D-re, egymással csaknem egyközüen még két hegylánc vonul el. Az északibb 250 km. hosszu és a Loma Barrancában (2285 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A déli parton végighuzódó hegység 400 km. hosszu és a Sierra de la Selleben (2715 m) éri el a legnagyobb magasságát. Sik földje a Vega Realon kivül kevés van; a Neyba-lapályon az Enriquillo és Fondo nevü tavak láthatók. Folyók és patakok minden irányban öntözik a szigetet. A legnagyobb a Guayayuco és Cantildas összefolyásából eredő Artibonite, továbbá a Yaqui, a Yuna, az Omaza és a Neyba. Az éghajlat olyan mint a többi Antillákon, csakhogy a magasabb helyeken hüvösebb; Port-au-Princeben a legnagyobb meleg 36,7 °, a legnagyobb hideg 14,9 °; az évi esőmennyiség ugyanott 1,55 m. Két száraz és két esős évszak van; az első esős évszak októbertől december végéig; a második pedig áprilistől junius közepéig tart; közbeesnek a száraz évszakok. A sárgaláz nem ritkán nagy pusztításokat visz véghez. A növényzet teljesen tropikus. Több ezer km2 -nyi területet értékes fákból álló erdők takarnak. Ragadozó állatok és mérges kigyók hiányzanak. Arany és egyéb ércek, valamint szén még most is találhatók a szigeten, mindamellett a bányászat jelentéktelen. A lakosság 9/10-e néger, 1/10-e mulatt. Az uralkodó nyelv Ny-on a francia, K-en a spanyol. jelenleg két köztársaság közt oszlik meg, ezek a Haiti és Santo-Domingo (l.o.).
Történelem. 1492 dec. 6. jutott el először Kolumbus H. szigetére, amelyet az indusok Quisqueyanak (a. m.a nagy föld) vagy H.-nak (a. m. magas, hegyes föld) neveztek, és itt alapította a Puerto Real (Caracoli-öböl) partján a Natividad nevü erősséget; ez azonban csak rövid ideig állott fenn, midőn Kolumbus másodszor másodszor érkezett meg a szigetre, a benszülöttektől feldulva találta. Ekkor H.-n, amelyet ő Hispanolának keresztelt, az Ysabela foknál másik erősséget épített, amellett Nueva Isabela néven 1496. a déli partra helyeztek át és ez képezi Santo-Domingónak alapját. A spanyolok kegyetlenségei folytán a benszülöttek, kiknek számát Kolumbus 900000-re becsülte. 1750. teljesen kipusztultak és négerekkel helyettesíttettek. 1632 körül a sziget Ny.-i részében franciák telepedtek le és azt elfoglalták; a K-i nagyobb rész spanyol kézen maradt. 1789., midőn a francia forradalom kitört, egyedül a francia birtokon 500000 fekete rabszolgával szemben 30-35000 fehérbőrü és 26-27000 mulatt volt. A forradalom kitörésének hirére először a mulattok, 1791. pedig a feketék is fegyvert fogtak szabadságukért. Az iszonyu kegyetlenséggel folytatott háboruban a fehérbőrüek vagy kipusztultak, vagy a szigeteket elhagyták. A baseli béke a spanyol részt is a franciáknak adta, akik Toussaint Louverture néger embert tették a sziget kormányzójává, de ez magát függetlenítette. A franciák hiába kisérlették a sziget visszafoglalását, mire az 1804 jan. 1. Gonaiveban tartott kongresszus kimondta H. függetlenségét. 1805. a franciák ujra elfoglalták a sziget egy részét, de 1808. az angolok és spanyolok elfoglalták Santo-Domingót, amelyet a bécsi kongresszus nekik meg is hagyott, mig a többi részeken megint a négerek maradtak az urak, akik 1822. a spanyol birtokokat is elfoglalták és akkor az egész sziget egy köztársaságot alkotott. Ez az állapot 1844-ig tartott, midőn a Santo-Domingo-köztársaság H.-tól végleg elszakadt. Ezóta mindkét köztársaságban a néger elnökök gyakran váltakoznak és leggyakrabban erőszakos módon.
2. H., a Ny-i néger-köztársaság az ugyanily nevü szigeten, 28676 km2 területtel, (1887) 960000 lak- A lakosság táplálékául szolgál a maniok, a banána, a batáta és néhány hüvelyes növény. Az egykori cukornádtermelés nagyon aláhanyatlott és ma már csak a belső szükséglet fedezésére szolgál. legfontosabb kiviteli cikk a kávé, amelyből átlag 32 millió kg. az évi termés és ebből 30 millió jut kivitelre, ezenkivül fontos termék a dohány (évi termés 1 millió kg.), az akazsu- és kampes-fa (ez utóbbiból 1888. a kivitel 103500 t.). A külföldi forgalomban 818929) a bevitel 4526620 piaszter (papirban), a kivitel pedig 3164961 piaszter (aranyban). A hajóforgalom (1892) 282 hajó 316911 t. tartalommal. Az 1867. megszabott alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a nép által 4 évre választott elnök gyakorolja 6 miniszter által. A törvényhozó hatalom a 3 évre választott alsóház és a 39 tagból álló szenátus kezébe van leéve. Közigazgatási szempontból 5 départementra (É-i, Ény-i, Artibonite, Ny-i és D-i) van fölosztva. A főváros Port-au-Prince (l.o.) Az 1892-93. budget szerint a kiadások összege 8498524, a bevételeké 7691530 piaszter. Az államadósság 1892. 16.993524 piaszter (1 =5 frank). A hadsereg összesen 6828 főből áll. Az államvallás a katolikus, de minden más vallás is szabadon gyakorolható. A népnevelés, bár az általános iskolakötelezettség törvényben ki van mondva, gyönge lábon áll.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
