Hályog,
Hályog, szószerint hártyát, hólyagot jelent, melyről azt hitték, hogy a szembogarat eltakarja s a látást megrontja. Mai értelmében rendesen a szürke hályogra értik, ha nem tesznek hozzá más jelzőt. Fekete H. (amauroxis) az olyan vakság, mely kivülről meg sem látszik a szemen, a szembogár tiszta fekete, sőt rendesen tágabb lévén, még feketébb a rendesnél. Szemtükörrel azonban a szakember látóideg-gyuladást, látóideg-sorvadást, ideghártya-leválást, érhártya-sorvadást, emboliát stb. állapít meg; avagy tükörrel sem találni elváltozást, ha az agyvelő baja szüntette meg a látást, csak utólagosan fejlődik ki látóideg-sorvadás. A látóideg-gyuladás abban nyilvánul, hogy a látóidegnek a szemben látható része duzzadt, vérrel telt, a sorvadást a látóideg elfehéredéséről ismerhetni meg. Az ideghártya leválása hirtelen támad ütés után, avagy nagyobb fokban közellátó szemben önként is; az ideghártyát folyadék választja le az érhártyáról s szemtükörrel a szem belsejében libegő hólyagot látni. Az érhártyasorvadás elpusztítja az érhártyát s a pusztulás helyein fehér foltokat látni szemtükörrel. Az embolia kis vérrög, mely eldugja az ideghártya verőerét, megszünteti az ideghártya táplálkozását s hirtelen vakságot okoz. Hisztériás betegeken is mutatkozhatik fekete H., de önként elmulik ismét. Zöld H. (l. Glaukoma). Fehér H.-nak nevezik a szaruhártya fehér elhegesedését (leukoma). Szárnyas H. (pterygium) a szemtekei kötőhártyának a szaruhártyára való legyezőszerü ránövése.
Tulajdonképeni H. a szürke H. (cataracta), a szemlencsének elszürkülése, átlátszatlanná válása. Előfordul, hogy a gyermek világra hozza baját; az operálással nem szabad sokáig várni, mert különben az ideghártya érzéketlenné válik s utóbb operálás után sem lesz elég látás. A világra hozott vagy a gyermekkorban fejlődő H. némelykor nem teljes, hanem csak részleges (cataracta pirnuclearis), melyet csak akkor kell operálni, ha már a látást nagyon rontja. Fiatalkori az ugynevezett lágy H. is (c. mollis), amikor az egész szemlencse kékesszürke lesz. ha nem operálják, vagy összetöpörödik a lencse, vagy elhigulnak a lencsetokban foglalt részek. Fiatal korban, ugy 20-25 éves korig, ugy lehet a H.-ot operálni, hogy sarlós hályogtűt szurnak be a szaruhártyán, meghasítják a lencse tokját, ekkor azután a csarnok vizétől megduzzad a zavaros lencse, duzzadt részei vagy fölszivódnak, vagy a szaruhártyába szurt 4-5 mm.-nyi seben át ki kell őket ereszteni. Sérülésből is származhatik H. (c. traumatica), ha t. i. valami szurás éri a szem lencséjét, ez elszürkül, megduzzad s ha föl nem szivódik, ki kell ereszteni. Öreg korban, többnyire 40 éven tul, fejlődik az öregkori H. (c. senilis). A látás lassankint romkil, ködössé válik, anélkül, hogy külsőleg okát lehetne látni; azonban szemtükörrel már a legkezdetén szürke rögöket vagy küllőket látni a szem lencséjében. Leghamarabb rontja a látást, haa hályogosodás a lencse középi részeiben, az u. n. magjában kezdődik. A H. fejlődését nem lehet föltartóztatni, a homály mind kiterjedtebb és sürübb lesz, végre teljessé válik, megérik (c. matura). A teljes H. a szembogár területén szürke szinben látszik, egy ideig még csillogó, gyöngyházfényü, küllős repedezésü (éretlen), az érés haladtával csillogását veszti, az egyöntetübb szürke lencsekérgen átsárgállik a tömöttebb lencsemag. Az operálásnál nem kell ugyan sietni, de ha sokáig halogatják, mégis nehezebbé válik az elérett H. (c. hypermatura) operálása, mert vagy töpörödik a lencse s operálás közben könnyen megszakad a függesztője, üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhigul a kérge (c. morgagniana) s a magja könnyen ficmodik operáláskor, sőt elmerülhet az üvegtestben. Az öregkori H.-ot azelőtt H.-tűvel félretolták, ezt az operálást laikusok is végezték, sőt itt-ott mai napság is teszik. Minthogy azonban utólagosan rendszerint elpusztul az igy operált szem, ma már szemorvos nem operál igy, hanem kiveszi a hályogos lencsét (extractio cataractae). Kis finom Graefe-késsel a szaruhártya felső széle mentén 8-10 mm.-nyi sebet vág, azután a szivárványhártya megcsonkításával vagy anélkül is, meghasítja a lencse tokját, kis vályualaku kanállal megnyomja a szaruhártya alsó részét, hogy a lencsét tokjából kibuktassa s azután a seben át kisimítja. A maradékokat még kitisztogatja, a szemet beköti. Az operált beteg négy napig marad ágyban hanyatt fekve, azután fülkel, szemét nyitva hagyják, de még mintegy négy hétig marad sötét szobában. A meggyógyult szem állapotát afákia (lencsehijasság) néven nevezik: fénytörése többnyire nagyfoku hipertropia, amihez képest erős konvex-szemüveg, u. n. hályogüveg kell a látás javítására; minthogy továbbá az ilyen szemnek alkalmazkodása sincs, a körülnézéshez, p. olvasásához, erősebb szemüveg kell, mint a messzire nézéshez. Ha a lencserészeket nem lehetett egészen kitisztogatni, mert p. a H. nem volt egészen éret,, vagya lencse benhagyott tokja utóbb megvastagszik, azt mondjuk, hogy utóhályog (c. secundaria) fejlődött. Ezt H.-tűvel hasítják meg (discissio). H. ezután többé nem fejlődhetik. A H. operálása legtöbbnyire sikerül. Egyes esetekben azonban genyedő gyuladás (iridochorioiditis) ronthatja meg az erdményt, sőt elpusztíthatja a szemet. Minél inkább ügyelnek operáláskor a legszigorubb tisztaságra, annál ritkábban esik meg ilyen szerencsétlenség. Lelkisimeretes szemorvos kezén a veszteség nem szokott 1-2 %-nál több lenni, sőt ezen is alul marad, ugy hogy 100 operált szem közül nem pusztul el egy sem, csak több száz között akad veszteség. Ha a hályogos szemen gyuladásos állapot vagy ennek maradványa is van, komplikált H.-ról szólunk, p. szivárványhártyagyuladás miatt a hályogos lencsére tapadt a szivárványhártya, vagy zöld H. volt a szemen. Ilyen esetekben az operálás eredménye nem olyan boztos. Veszedelmes az operálásra nézve, ha a könytömlőben genyedség ült meg, mert megfertőzteti operáláskor a szemet s végzetes gyuladást támszthat benne. nagyobb hurut esetén sem tanácsos a szemet operálni.
Vannak olyan szembajok, melyek a szemlencse táplálkozásának megrontásával H.-ot fejlesztenek. Elhomályosodik a zöld H-tól megvakult szem lencséje, valamint az érhártya-gyuladástól, ideg hártya leválásától megvakult szemé is. Ilyenkor természetesen szó sem lehet arról, hogy operálással kapja vissza látását a szem. Megvakult szemek H.-ja el is szokott meszesedni. Mivel em operálható H.-ok isvannak, operálás előtt mindig meg kell győződni, operálható-e a szem. Ennek az a módja, hogy megvizsgálják a H.-os ember sötét szobában 5 méternyiről a gyertya világosságát, meg tudja-e mondani pontosan, mikor takarják el a gyertyát s mikor világít szabadon továbbá meg tudja-e pontosan mondani, hol van a gyertya, mikor a feje fölé, a jobb meg a bal oldalára s előtte a földre teszik, miközben ő egyenesen maga elé néz. ha nem veszi észre mindig pontosan a gyertya világosságát, akkor nem lehet teljesen jó látásra számítani, ha még oly jól sikerül is az operálás; ha pedig egyáltalában nem vesz észre világosságot, avagy csak sejti, akkor nem is perálják, mert operálás után is vak maradna. Természetesen a fekete H. operálásánál sem lehet szó, amit különben is csak átvitt értelemben hivunk H.-nak. Nem lehet a fehér H.-ot sem operálni, mert ez meg a szem átlátszó ablakának, a szaruhártyának elbetegedése; ha levágnák, ujabb hegedés nőné be. A zöld H. operálása az iridektomia (l.o.) A szárnyas H.-ot lefejtik a szaruhártyáról s a szélen összevarrják a kötőhártyát, hogy megint vissza ne nőjön. - H., lovaké, l. Havi vakság.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
