Harrach
Harrach, ősrégi osztrák nemes család, melynek tagjai Ausztrián kivül Magyar-, Cseh- és Morva-országokban is birnak jószágokkal. Az 1627. grófi rangra emelt család három ágra oszlott; ezek közül, miután a cseh-ág 1732. kihalt, az idősebb főbirtoka Rohrau, az ifjabbnak a Lajta menti Bruck. Kiválóbb tagjai a következők: 1. H. Károly gróf, szül. 1570., megh. Prágában 1628 máj. 16. A család általa emelkedett grófi rangra. Mint II. Ferdinánd titkos tanácsosa és udvari főmarsall az osztrák államnak kiváló szolgálatokat tett. 1614-20-ig különböző diplomáciai küldetésekben vett részt; ő vezette a béketárgyalásokat a velenceiekkel is. Egyik leánya Erzsébet, Wallenstein neje volt, a másik, Maximiliana pedig gróf Terzky Ádám neje. V. ö. Briefe Wallensteins an Grafen K. Harrach. Fontes rerum Austriacar., 41 kötet. - 2. H. Ferdinánd Bonaventura gróf, szül. 1637 jul. 14., megh. 1706. Karlsbadban. 1659. udvari tanácsos és kamarás, 1677. titkos tanácsos, 1699. főudvarmester és a titkos tanács igazgatója lett. Nagy érdemeket szerzett a Habsburgok spanyol ágának örökösödése érdekében kifejtett működésével. I. Lipót legbizalmasabb tanácsosának tartotta. Emlékiratait (Mémoires et negociations secrEtes, de la Torre adta ki, Haaga 1720). - 3. H. Alajos Lajos Tamás Raimund gróf, az előbbi fia, szül. 1669 márc. 7., megh. 1742 nov. 7. Mint apja utóda, 1698. Madridba utazott, hogy II. Károly király várandó halálakor a spanyol monarkia felosztását a bécsi udvar által kezdeményezett alapon eszközölje, ami azonban nem sikerült. 1715 óta tartományi marsall és Alsó-Ausztriának kormányzója volt. 1728 óta nápolyi alkirály. - 4. H. Ferdinánd Bonaventura gróf, az előbbi fia, szül. 1708., megh. 1778. 1745. tartományi marsall Alsó-Ausztriában, 1747. lombardiai helytartó, 1751. a birodalmi tanács elnöke. - 5. H. Károly Borromoeus gróf. Alajos dédunokája, szül. 1761 máj. 11., megh. Bécsben 1829 okt. 19. Bécsben jogot és orvostant hallgatott s csakhamar magára vonta II. József figyelmét, ki őt kormánytanácsossá nevezte ki Prágába. Később, midőn szülői házassági tervét ellenezték, hivataláról lemondott, a János-lovagrendbe lépett és azután utazni ment, miközben a legkiválóbb szellemekkel megismerkedett. Majd ingyenes betegápolásra adta magát és mint emberbarát s a szegényeknek gyámolítója tünt ki. Emellett bécsi háza a tudósoknak és művészeknek állandó gyülhelye volt. - 6. H. Augusta grófnő, l. Liegnici hercegnő.
7. H. Ferdinánd gróf, német festő, szül. Rosnochauban (Szilézia) 1832 febr. 27. A weimari művészeti iskolában Kalckreuthnek, Rambergnek és Pauwelsnek volt tanítványa. Tájképeken kivül első nevezetes műve: Luthert megtámadják, amikor Wormsból visszatér (boroszlói muzeum). Résztvett az 1866-iki és az 1870-71-iki hadjáratokban, 1872-73. Olaszországban utazott. Legkitünőbb művei: A wörthi szőllőhegyek; Előörsök a Valérien-hegyen; Reille tábornok a sedani csata estéjén átadja a porosz királynak III. Napoleon levelét; Moltke tábornok és hadsegédei Páris falai előtt; a romantikus tárgyu Tengeri király halála; néhány vallásos tárgyu festmény, mint: Az angyalok Jézus születését hirdetik a pásztoroknak; Ábrahám áldozata; Péter megtagadja Krisztust; Krisztus megkisértése; a tájképi jellegü Átmenet a lavinán és Lebukás (mindkettő a berlini nemzeti képtárban).
8. H. János gróf, osztrák politikus, szül. Bécsben 1828 nov. 2. Egy ideig a hadseregben szolgált, melyből őrnagyi ranggal lépett ki. Később a cseh irodalommal foglalkozott. Mint az ó-cseh párt hivét 1873. képviselővé választották, 1884. (atyja halála után) pedig az osztrák urak-házában foglalta el helyét. Az ó-cseh törekvéseknek lelkes előmozdítója. Alsó-Ausztriában, Magyar- és Csehországokban kiterjedt birtoku családnak feje.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
