Hód
Hód (Castor L.,), a rágcsáló emlősök rendjében a hódfélék családjának egyetlen neme. Régen két faját különböztették meg, nevezetesen az európait és kanadait, manapság azonban e kettőt egyesítik. A közönséges hód (C. Fiber L.) 75-95 cm. hosszu, 30 cm. magas, farka 30 cm. Törzse erőteljes, háta ives, nyaka rövid és vastag, feje rövid és tompaorra; szemei kicsinyek, fülei rövidek; lábai rövidek, erősek, öt ujjuak, a hátulsók uszóhártyásak, farka lapított, 20 cm. széles, csúcsa kerekített, szélei élesek, fölülete pikkelyes; bundája hátán sötét barnásszürke, hasán világosab. Régebben igen elterjedt volt s minden világrészt lakott a 33 és 68° északi szélesség alatt; de Európában ma már csak igen kevés helyen él. Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya sem került elő, valószinüleg teljesen kiveszett. Szibériában az Ob és Jeniszei folyók mentén tenyészik; Észak-Amerikában még most is meglehetős gyakori, de becses bundájáért és castoreum név alatt árult mirigyváladékáért nagyon pusztítják. A nagyobb folyók partjain tanyázik, ahol metszőfogaival levágott fákból, gallyakból és iszapból hangyabolyforma, néha 2-3 m. magas lakásokat épít. A lakások bejárata a viz alatt van, de a lakórészek a viz fölött. A vizben ügyesen uszik s a viz alatt 2 percig is elül; a szárazon két hátulsó lábára áll és farkára támaszkodik. Tápláléka fakéregből, gallyakból, gyümölcsből, gyökerekből áll. Fogságban meglehetősen szelid természetü és sokáig él. Husát megeszik. Leginkább éjjel dolgozik.
A castoreum orvosi célokra használt állati anyag, száraz állapotban sárgásbarna, májszinü, porhanyó, kesernyés izzel és rendkivül átható, nem kellemes szaggal. Ez az u. n. castoreum americanum; de van castoreum sibiricum (moscoviticum, russicum, europaeum, szibériai castoreum) is, mely azonban ritkábban fordul elő a kereskedésben. Borszeszszel kezelve az utóbbi 60-68 %-ot veszt súlyából, mig az amerikai csak 45-50 %-ot, mindkettő olykor szárított vérrel, földdel és gyántás anyagokkal fertőzött. A castoreum fő hatórésze a halványsárga szinü illatos olaj, állítólag karbolt, benzoésavat és szalicint is foglal magában; továbbá castorin nevü zsiros anyag, osmazom (enyvszerü), szénsavas ammonium és gyánta. A castoreumot ugy tekintik, mint a beteges idegrendszerre ható szert, ezért is főleg hiszteriás nők görcsei ellen rendelik; de mint izgatót is, kimerültséggel járó bajok ellen. Orvosi értéke különben sülyedőben van.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
