Jäger, 1. Gusztáv, német festő, szül. Lipcsében 1808 jul. 12., megh. u. o. 1871 ápr. 19. A drezdai akadémián, majd Münchenben, 1833-tól kezdve Carolsfeldi Schnorr Gyula vezetése alatt képezte ki magát; rövid ideig Rómában is tartózkodott, 1847. pedig a lipcsei művészeti akadémia igazgatója lett. Történeti festményeket festett, különösen a reformáció korából. Münchenben a királyi palota egyes termeit diszítette történelmi freskóképekkel, ő fejezett be a müncheni királyi palota u. n. Nibelung-termében egy Schnorrtól megkezdett nagy falfestményt; tőle való a weimari Herder-szoba festészeti disze is. Legismeretesebb művei: a reformáció kora három nagy fejedelmének életéből vett olajfestmény a reinhardsbrunni kastélyban; Luther-rajzai; Iniciálék Luther egyházi dalaihoz; az Arany ABC és rajzai a zsoltárokhoz. Függő képei, különösen a későbbiek, mint Nátán és Dávid (1861, müncheni uj képtár), Luther és Zwingli Marburgban, kevésbé sikerültek.
2. J. Gusztáv, német zoologus, szül. Bürgben (Württemberg) 1832 jun. 23., tanulmányait Tübingában és Bécsben végezte; ez utóbbi helyen 1858. magántanárrá habilitálták. Ő alapította a bécsi állatkeztet és ezt 1866-ig vezette; 1867. az állattan tanárának ment Hohenheimba, 1870. átvette a stuttgarti politechnikum zoologiai tanszékét, majd 1874., az állatorvosi iskola élettani tanszékét is. 1854 óta számos összehasonlító boncolástani dolgozatot irt. Különösen ismeretes a gyapjuöltözék viselése érdekében tett agitációjáról. Művei: Zoologische Briefe (Bécs 1864-76); Die Wunder der unsichtbaren Welt (Berlin 1868); Das Leben im Wasser (u. o. 1868); Die Darwin'sche Theorie und ihre Stellung zu Moral und Religion (Stuttgart 1868); Tiergartenskizzen (Hamburg 1872); In Sachen Darwins contra Wigand (Stuttgart 1874); Deutschlands Tierwelt nach ihren Standorten eingeteilt (u. o. 1874, 2 köt.); Die menschliche Arbeitskraft (2 köt., München 1878); Seuchenfestigkeit und Konstitutionskraft (Lipcse 1878); Lehrbuch der allgemeinen Zoologie (2. kiad., u. o. 1880); Entdeckung der Seele (3. kiad., u. o. 1885); Mein system (4. kiad., Stuttgart 1885); Wanderungen durch das Tierreich (u. o. 1880); Stoffwirkung in Lebewesen (u. o. 1891); Ein verkannter Wohlthäter (u. o. 1891); Aus Natur- und Menschenleben (Lipcse 1893). 1881 óta a Monatsblatt-ot adja ki.
4. J. Oszkár, ném. történetiró, szül. Stuttgartban 1831 okt. 26., megh. 1891 dec. 11. Egyetemi tanulmányait Tübingában végezte. 1855. gimnáziumi tanár lett Stuttgartban. 1865. Kölnbe került mint a Frigyes-Vilmos gimnázium igazgatója. Művei: John Wycliffe und seine Bedeutung für die Reformation (Halle 1854); Geschichte der Römer (Gütersloh 1861, 5. kiad. 1884); Geschichte der Griechen (u. o. 1866, 4. kiad. 1882); Die Punischen Kriege nach den Quellen erzählt (Halle 1869-70, 3 köt.). Creizenach barátjával átdolgozta Schlosser Világtörténetét és megirta e mű folytatását Geschichte der neuesten Zeit vom Wiener Kongress bis zur Gegenwart (Oberhaus 1874-75, 3 köt., 24. kiad. 1892) c. alatt. Megemlítendő még a Preussen und Schwaben. Von einem Annektierten (Köln 1866) c. röpirata, melylyel a déli államoknak, és a németfrancia háboru rövid előadása, melylyel az ultramontán pártnak haragját vonta magára. Feljegyzendő még: Weltgesch. (képes diszmű, Bielefeld, 4 kötet 1889-91); Auswahl wichtiger Aktenstücke zur Gesch. des XIX. Jahrhunderts (1893), Alexander der Grosse (Gütersloh 1892); M. P. Cato (1892-93). Számos történeti iskolai könyven (igy a Historischer Hilfsbuch-on) kivül megirta még a Gymnasium und Realschule erster Ordnung (Mainz 1871); Aus der Praxis. Ein paedagogisches Testament (Wiesbaden 1883, 2. kiad. 1885) és a Das humanistische Gymansium (1890) c. műveket, melyben a klasszikus tárgyak és humanista oktatás elsőbbsége mellett kardoskodott. Didaktik und Methodik d. Gesch. (München 1805). V. ö. Pro domo. Gesammelte Aufsätze u. Reden (Berlin 1894).