János Zsigmond,
János Zsigmond, brandenburgi választó-fejdelem (1608-19), szül. 1572., megh. 1619 dec. 23. Atyját, Joakim Frigyest 1608. követte a trónon. Területi tekintetben kis országát tetemesen nagyobbította, igy Clevevel, Markkal és K.-Poroszországgal. 1609. a megüresedett jülich-clevei hercegségre emelt igényt és a dortmundi herceggel egyelőre megosztozkodott az örökségen; 1614. pedig olyanformán szerződtek, hogy Cleve, Mark és Ravensberg Brandenburgnak jusson. A harmincéves háborut megelőző villongások következtében J. azonban nem jutott ezen örökség tényleges birtokába. Ami pedig Keleti-Poroszországot illeti, annak rendei hallani sem akartak a «brandenburgi zsarnokság»-ról, ámbár J., mint Albrecht, az utolsó porosz herceg legidősebb leányának férje, jogos igényt emelt az örökségre. És nem is jutott előbb Poroszország birtokába, mignem az országot a rendek kivánsága szerint a lengyel királytól hűbérül nem vette és ezért évi adófizetésre nem kötelezte magát. 1613. J. a lutheránus vallásból kitért a református hitre, mely lépésével ujból maga ellen ingerelte a brandenburgi porosz rendeket, kik különben Anna fejdelemasszonyban hatalmas pártfogóra akadtak. Ezek a körülmények arra birták J.-t, hogy 1614. türelmi rendeletet bocsásson ki, melynek szelid elveit utódai is szemmel tartották.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
